Tudomány

Az emberi természetről árulkodnak a Sonora-sivatag ősi sírjai

24.hu
24.hu

2016. 10. 26. 17:38

A temetkezési hagyományok igen sokban eltérnek a különböző kultúrákban. A Sonora-sivatag több ezer éves civilizációjának tradíciói ugyanakkor bizonyos szempontból hasonlítottak a mai szokásokhoz: fontos volt a hozzátartozók jelenléte és a tisztelet.
Korábban a témában:

Azonban akadtak kivétlek. Előfordult, hogy a holtestet fejjel előre, véletlenszerűen dobták bele a verembe, ezzel sokszor halál utáni sérüléseket okozva. Az eljárás egyértelműen a tiszteletlenséget jelenti.

James Watson, az Arizonai Egyetem biorégésze éppen ezekkel a különös sírokkal foglalkozik. A szakértő szerint ezek a nyughelyek segítenek feltérképezni azokat a társadalmi és biológiai okokat, amelyek az Amerika délnyugati részén található korai mezőgazdasági kultúrában a gyilkosságokhoz, illetve az efféle véleménynyilvánító temetkezésekhez vezettek.

Watson új kutatásában az Egyesült Államok és Mexikó nyugati határának közelében lévő ősi sírokat elemezte, melyek az időszámítás előtti 2100. és időszámítás szerinti 50. év közt jöttek létre. A hantokban található maradványok egy része erőszakos halálra utal: rengeteg a törött csont, illetve a nyílhegy okozta sérülés. A legárulkodóbb nyom azonban a testek elhelyezkedése.

A kínosan szétterpeszkedő, sokszor fejjel lefelé elhantolt tetemek sokban eltérnek a megszokott, oldalra fektetett halottaktól. A sírok arra utalnak, hogy a temetkezésnél a családtagok nem voltak jelen, ez pedig igen ritka volt az érintett kultúrában. Watson szerint az ily módon történő elhantolás célja a test meggyalázása volt.

Bár a leggyakrabban elfogadott magyarázat az, hogy a környéken hasonlóan eltemetett halottakat boszorkányság vádja miatt alázták meg így, Watson úgy gondolja, a csonkítás hiánya ellentmond ennek az elképzelésnek. A szakember sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a halottak valójában vérbosszú, vagy családi viszály áldozatai lettek. A kutató szerint a jelenség akkor válhatott gyakorivá, amikor a mezőgazdaság megjelenésével a népesség és a földéhség is növekedni kezdet, és így gyakrabbá váltak a súrlódások a rivális közösségek közt.

Watson azt sem zárja ki, hogy a gyilkosságok oka a presztízs volt. A tisztelet kivívása ugyanis közvetlenül vezetett a hatalom, a gazdagság, a több utód és feleség megszerzéséhez, és ezzel egyfajta biológiai előnyt jelentett a többiekkel szemben.

A halottak meggyalázásának is ehhez lehet köze. A gyilkosság után egy megalázó temetéssel az elkövető megmutathatta hatalmát, ezzel nyerve magának tiszteletet. Tettével ugyanakkor kivívta az áldozat családtagjainak ellenszenvét – az evolúciós biológia az efféle viselkedést költséges jelzésnek nevezi. Hasonló magatartás az állatvilágban is megfigyelhető, a pávák például díszes farktollaikkal egyszerre hívják fel a nőstények és a ragadozók figyelmét.

Bár Watson több ezer éves sírokat vizsgál, mégis úgy gondolja, megfigyelései ma is kamatoztathatóak. Mivel napjainkban sok helyen ismét növekszik az erőszak, sok gyermek a környezete miatt egészen más értékrendet sajátít el, mint a békésebb közösségekben mozgó társaik. Ezek a fiatalok sok esetben felnőttként úgy gondolkodhatnak, hogy az erőszak az egyetlen módja a tisztelet kivívásának, amely környezetükben komoly előnyökkel jár.

(Via: Past Horizons)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.