Tudomány

Ezek bevándorolnak, és elveszik a Nobel-díjainkat

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 10. 24. 11:45

Nem csak Magyarországon, de másfelé is szeretnek a menekültek és bevándorlók ellen hangolni. Hol ingyenélők, hol pedig a munkánkat veszélyeztetők. Pedig néhol Nobel-díjasak.

A tudomány nem ismer határokat. Gondoljunk csak bele, hány olyan világhírű tudóst sorolhatnánk fel, akiket egy másik ország fogadott be, Albert Einsteintől Erwin Schrödingerig. Még az is előfordult, hogy két ellenséges nagyhatalom űrhajósai ráztak kezet egymással az űrben: 1971-ben történt a szovjet és amerikai “csúcstalálkozó”, amikor idelent a Földön még javában tartott a hidegháború. Szóval jobb helyeken a tudomány különféle területein tevékenykedők körében egyáltalán nem jellemző a határok vizsgálgatása, az idegenek kirekesztése.

Nézzük például az idei év hat tudományos Nobel-díjasát az Egyesült Államokból: mindegyikük bevándorló.

  • Sir Fraser Stoddart kémiai Nobelt kapott “molekuláros gépek tervezéséért és szintéziséért”. Skót, Edinburgh-ban született, ma már hivatalos amerikai polgár.
  • David Thouless, Duncan Haldane és Michael Kosterlitz nyerte a fikikai Nobel-díjat “az anyag topológiai fázisváltozásainak elméleti felfedezéseiért”. Thouless és Kosterlitz szintén skóciai születésű, míg Haldane brit származású.
  • Oliver Hart és Bengt Holmström közgazdasági területen bizonyult Nobelt érdemlőnek “a szerződéselméletek terén végzett munkájukért”. Hart Angliában, Holmström Finnországban született.

Egyébként az is ide tartozik, hogy az irodalmi Nobel-díjat elnyerő Bob Dylan ugyan már az Egyesült Államokban született, de a szülei mindketten a mai Ukrajna területéről vándoroltak Amerikába, de pontos származásuk szerint litván zsidó családból származtak, a família egyik ága pedig Törökországból érkezett.

Az amerikai tudományos alapítvány, a National Science Foundation adatai szerint 2003 és 2013 kzött 3,4 millióról 5,2 millióra nőtt az Amerikába emigrált tudósok és mérnökök száma, ez pedig az Egyesült Államok ilyen téren dolgozó teljes munkaerejének 20 százaléka. Közülük 3 millióan Ázsiából, 1 millióan Európából, 330 ezren Afrikából, 600 ezren pedig Közép- és Dél-Amerikából érkeztek.

Magyarországról is kifejezetten sok neves tudományos szakember választotta az Egyesült Államokat, közülük többen is kaptak Nobel-díjat már akkor, amikor kint éltek és dolgoztak.

Békésy György 1961-ben kapott orvosi Nobelt a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. Wigner Jenő 1963-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott “az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”. Harsányi János közgazdasági Nobel-díja 1994-es, elismerését “a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért” kapta. Oláh György kémiai Nobel-díja “a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért” járt. Ha pedig hozzátennénk azok listáját is, akik magyar szülők már Amerikában született gyermekei, tovább bővülne a kör.

Persze, kint is mondhatták volna, hogy ezek jönnek, és elveszik a munkánkat, és még a Nobel-díjainkat is. De nem ezt mondták.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.