Még jóval a génkísérletek valós kezdete és a kapcsolódó technológiák elméleti megjelenése előtt írta meg H. G. Wells azt a disztópiáját, amelyben egy tudós állati és emberi alapokra épülve alkotott meg új lényeket, és természetesen a Dr. Moreau szigete végkifejlete az, hogy az elszabaduló állati ösztönök miatt elszabadul a pokol.
Most többekben hasonló félelmek és fenntartások ébredtek, mivel az Egyesült Államok nemzeti egészségügyi hivatala bejelentette: nem bojkottálná tovább azokat a kutatásokat, amelyekben hibrid embriókat hoznának létre. A kormányzati szerv az orvosi célú kutatások egyik legnagyobb pénzügyi támogatója, ezért ha mostantó onnan is áramolni fog a pénz ilyen célokra, az a reakciók szerint etikai, de akár bio-biztonsági kérdéseket is felvet.
Az ilyen kísérletek célja inkább az, hogy állati emberikókba ültetnének emberi DNS szakaszokat és egyéb humán sejteket, hogy megnézzék, milyen változásokat indukálna mindez az embrionális fázisban. Az ilyen kutatások végső soron ahhoz segítenék hozzá a tudományt, hogy hatékonyabb gyógyszereket, alternatív kezelési módszereket találhassanak egyes betegségekre vagy elváltozásokra. Például a birkák agya sok szempontból hasonlóan reagál gyógyszerekre, mint az emberi agy, ezért egy emberi eredetű DNS-sel is rendelkező állaton sokkal könnyebb lenne gyógymódokat kikísérletezni például az Alzheimer, vagy Parkinson kórra. Ezen felül az állat-ember hibrid kísérletekben olyan szerveket lehetne növeszteni, amelyek akár emberekbe is beültethetők lennének, ezzel életeket mentve.
Persze a hivatal még sok féket benne hagyna a támogatási rendszerben, így például továbbra is tilos lenne főemlősökkel keverni az emberi DNS-t, de az egyes kísérleti eljárások mindegyikének komoly vizsgálatokon és engedélyeztetési eljáráson kell keresztülmennie, mielőtt állami segítséget kaphatnak.
