Tudomány

Disznók gyomrában élt túl a magyar király

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 07. 01. 13:00

Korábban a témában:

II. Lajos volt az egyetlen Jagelló uralkodónk, aki Magyarországon, Budán látta meg a napvilágot – 1506. július 1-jén. Nem sok híja volt, hogy egyáltalán megszületett, és hogy életben is maradt. Apja, II. Ulászló 50 éves volt már, mire végre trónörököst nemzett 28 évvel fiatalabb feleségének. Candale-i Anna gyönyörű, határozott fiatalasszony volt, de szervezetét nagyon megviselte a várandósság.

Csoda, hogy életben maradt a gyerek

Sokat gyengélkedett, rosszullétek gyötörték, volt, hogy az ágyból sem tudott felkelni. Lajos koraszülöttként jött világra, ami akkoriban a gyors halállal volt egyenlő még a legtehetősebb családokban is.

De a király orvosai csodát tettek: disznók felvágott bendőjébe tették a babát, ezzel biztosították számára a megfelelő hőmérsékletet – gyakorlatilag inkubátort készítettek számára középkori módszerekkel.

A gyerek életben maradt, de az édesanya három héttel a szülés után gyermekágyi lázban elhunyt. Lajos gyermekkorára erősen rányomták bélyegüket a szülés közben és után átélt nehézségek, egészsége mindvégig gyenge, törékeny volt. Nem úgy szelleme. Gondosan válogatott mesterektől szívta magába a humanista műveltséget, hét nyelven beszélt, kiválóan táncolt, és természetesen kitanulta a hadi mesterséget is.

Az egységes, önálló Magyar Királyság utolsó uralkodója

Hamar, már 10 évesen teljesen árván maradt, de a nemesi pártok nem fosztották meg trónjától: 1518-ban megkoronázták, de az országot a nemesek “kiegyezése” alapján felállított királyi tanács irányította. Egészen Lajos 1521-es nagykorúsításáig, amikortól II. Lajos néven ténylegesen ő lett a Magyar Királyság uralkodója. Akkor még senki nem sejtette, hogy egyben ő a független, egységes Magyarország utolsó királya is.

Az 1521-es év szörnyű jövőt vetített elő: Szulejmán szultán elfoglalta a déli végvárrendszer több erősségét, köztük az ország kapuját, a védelem kulcspontját, Nándorfehérvárt.

A király kétségbeesetten próbálta rendbe tenni pénzügyi helyzetét. Apjától üres kincstárat örökölt, hitelt nem tudott szerezni. Az ország rendjei pedig egymásra acsarkodtak, a belviszály sok energiát emésztett fel.

A török 1526-os támadása ismét felkészületlenül érte Magyarországot, de Mohácsnál ott állt a csatatéren az alig 20 esztendős király személyesen, mellette az ország főnemesei és főpapjai. A győzelemre ugyan nem volt sok esély a háromszoros török túlerővel szemben, de a magyarok hősiesen küzdöttek, a mohácsi csatára nem szabad szégyenletes vereségként gondolni – bármi is lett a következménye.

Harcolni, azt tudtak

Miután a két gyalogság egymásnak feszült, a magyar nehézlovasság, több ezer páncélos vitéz, a középkor „tankjai” oldalba kapták a törökök jobbszárnyát.

Az ellenséget aprítva megállíthatatlanul törtek előre a török sereg közepe felé, Szulejmán közvetlen közelébe jutottak, már a szultáni testőrséget aprították.

Értesülve erről a harci lázban égő, dicsvággyal teli ifjú uralkodó, elindította a második hullámot, elődei példájára maga állt a támadás élére.

Az előző roham vonalán haladt, bele az ismeretlenbe. Csakhogy addigra az első roham lendülete megtört, a vitézek megkezdik a visszavonulást, hogy rendezzék soraikat, szuszhoz jussanak kicsit. A korábban szétkergetett török könnyűlovasság összerendeződve minden erővel akadályozta ezt a visszavonulást. Ebbe a zűrzavarba tört be a páncélosok király vezette újabb tömege – a káoszból pedig pánik, fejvesztett menekülés lett.

Akkoriban a csatatéren zászlólengetés, oda-vissza nyargaló futárok szava jelentette a kommunikációt, nem vethetjük teljes joggal Lajos szemére, hogy nem tudta, mi történik aktuálisan a kavarodás közepén. Persze, ha tapasztaltabb lett volna. Ki tudja?

Szerencsétlen baleset

A lényeg, hogy futott a király, futottak az urak, ezt látva pedig hátrálni kezdett a gyalogság is. Az őrjöngő fejetlenségben a király a Csele patak felé sodródott, ami ekkor megáradva eredeti medréből kilépve több száz, talán kilométeres sávban mocsárrá változtatta a környéket.

Talán így történt (Dorffmaister István festménye/Wikipedia)

Nem tudjuk, pontosan mi történt. A talpig páncélba öltöztetett, talán sebesült Lajos vélhetően eltávolodhatott kíséretétől, lova eleshetett. Testőrsége esetleg látta, de hirtelen inkább az üldözők figyelmét akarta elvonni.

A király akár el is ájulhatott az esés következtében, de a súlyos vasban egyedül semmi esélye nem lehetett felállni. Elég 40-50 centiméteres vízmagasság és néhány perc a fulladáshoz.

A mohácsi csata talán legsúlyosabb következménye volt a király halála, és az a tény, hogy örökös nélkül hagyta az országot. A szomorú folytatást ismerjük…

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.