This NASA image received January 27, 2010 shows the heavily cratered Saturn moon Tethys slipping behind Saturn's atmosphere-shrouded Titan in 2009 captured by the robotic Cassini spacecraft orbiting Saturn. The largest crater on Tethys, Odysseus, is easily visible on the distant moon. Titan shows not only its thick and opaque orange lower atmosphere, but also an unusual upper layer of blue-tinted haze. Tethys, at about 2 million kilometers distant, was twice as far from Cassini as was Titan when the above image was taken. / AFP / NASA / HO
Tudomány

Amikor a Föld még narancssárga volt

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2015. 11. 19. 18:44

Egy új tanulmány szerint nem csak a halványkék, hanem a narancssárga pöttyöket is érdemes figyelniük a földönkívüli élet után kutató csillagászoknak.
Korábban a témában:

Mivel a Föld az egyetlen olyan bolygó, amelyről biztosan tudjuk, hogy van rajta élet, a lakható világok után kutató csillagászok kézenfekvő módon olyan planétákra vadásznak, amelyek nagyon hasonlítanak a miénkre. Nagy teljesítményű távcsövekkel fürkészik az eget más „halványkék pöttyök” után kutatva. Pedig a narancssárgákra is odafigyelhetnének – legalábbis aszerint a tanulmány szerint, amelyet nemrég jelentetett meg Giada Arney, a University of Washington tudósa.

Arney fő kutatási területe az Archaikum: az a földtörténeti időszak, amikor a bolygónk még nagyon fiatal volt. A kutató az elmúlt években geológiai adatok és számítógépes modellek segítségével próbálta kikövetkeztetni, hogyan nézhetett ki a Föld cca. 2,5 milliárd évvel ezelőtt. Kutatásainak eredményeit az Astrobiology című lapban tette közzé.

Az Archaikumban a Föld atmoszférája még nagyon kevés oxigént tartalmazott, viszont annál több volt benne a metán. Olyannyira, hogy ha vissza tudnánk menni abba az időbe, csak elegendő oxigénnel és a rendkívül intenzív napsugárzásnak ellenálló védőruhában tudnánk életben maradni. Viszont gyönyörködhetnénk a szokatlanul narancssárga égben: a számítógépes modellek szerint ugyanis a metángazdag atmoszféra vastag szénhidrogén-ködbe burkolta a bolygót. Ez a köd egyébként az űrből is látható volt, és a kutató szerint leginkább az ipari városokat beborító szmoghoz hasonlíthatott.

A légköri metán kétféleképpen keletkezhet: vagy geológiai folyamatok következtében (mint például a Szaturnusz Titán nevű holdja esetében, a szerk), vagy a biológiai szervezetek termelik. Ami azt jelenti, hogy ha narancs ködben úszó égitesteket találunk, nem elképzelhetetlen, hogy van rajtuk élet – vagy legalábbis alkalmasak lehetnek az élet fenntartására.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.