A Fiatal Demokraták Szövetségét 37 fiatal értelmiségi alapította 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban. A párt neve rövidítve Fidesz, ami latinul többek között becsület, hűség, bizalom, megbízhatóság jelentéssel bír. Liberális, radikális, alternatív erőként fiatalos lendülettel vettek részt a politikában, állást foglaltak a társadalmat feszítő kérdésekben. Ilyen volt a bősi vízlépcső elleni tiltakozás, a romániai falurombolás elleni fellépés vagy az ’56-os forradalomra emlékező demonstráció.
Trianon és ’56
Rendszerváltó párt, a békés átmenetet biztosító nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor képviselte a Fideszt. Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén Orbán Viktor nagy hatású, történelminek nevezhető beszédet mondott 1989. június 16-án. Az első szabad választásokon kilencszázalékos eredménnyel jutottak a parlamentbe, a 21 fős ellenzéki frakciót Orbán Viktor vezette. Ez volt az első alkalom a magyar történelemben, hogy generációs alapon szerveződő párt jutott az Országgyűlésbe.
Két évvel később a Fidesz felvételt nyert a világ liberális pártjait összefogó Liberális Internacionáléba. “Megvesztegethetetlen liberálisként” és fiatalos hévvel hagyták faképnél a trianoni békediktátumra egyperces néma felállással emlékező honatyákat 1990-ben. A Ház elnöke: “Több oldalról fordultak hozzám képviselőtársaim, hogy a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. Kérem képviselõtársaimat, álljunk fel! (Egyperces néma felállás, a FIDESZ képviselői kivonulnak.)” – olvasható a parlamenti naplóban.
Jézus Krisztus nevében
Akkoriban a kereszténydemokratákkal sem ápoltak a maihoz hasonló jó viszonyt. Klasszikusnak számít az állítólag többször is elhangzott fideszes beszólás: “Csuhások! Térdre, imához!”, amikor egy KDNP-s képviselő szót kért abban a bizonyos első parlamentben. Nincs ugyanakkor mindent elsöprő bizonyíték arra, hogy mindez valóban ebben a formában valaha is elhangzott.
A parlamenti napló viszont megőrizte Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter “panaszát” 1992 februárjából: “Hadd tegyem hozzá, hogy amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt. Ezek lehetnek számára humor, de ezek azok az alkotmánysértő dolgok, mikor valakit meggyőződése és értéke szerint gúnyolunk.” A miniszter mögött ülő frakcióvezető Orbán Viktor volt.
Óriási felháborodást váltottak ki kereszténydemokrata körökben 1991-ben a jelenlegi miniszterelnök szavai. Az MDF-es Bogdán Emil felszólalása után: “Taps az MDF padsoraiban. – Dr. Orbán Viktor: Remélem, a Kereszténydemokraták tapsolnak. Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!”
180 fokos fordulat
A belső vita 1992-ben kezdődött, amikor Orbán és Kövér kezdeményezésére a Fidesz megkezdte a jobbra fordulást. A párt “liberális szárnya” 1993-ban kivált, az újonnan létrehozozz elnöki tisztségbe Orbán Viktort választották. A fordulatot mutatja az 1995-ös névváltoztatás is: Fidesz – Magyar Polgári Párt. A Liberális Internacionáléból 2000-ben lépett ki, és ekkor lett tagja az Európai Néppártnak. A néppárti jelleg 2003-ban véglegesedett a párt nevében is: jobboldali pártok és szervezetek bevonásával a Fidesz szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta.
Megváltozott a politikusok hozzáállása is. A kereszténydemokrata szellemiség ma már a Fidesz alapelvei közé tartozik, kétharmados többség birtokában pedig 2010-ben a kormány minden különösebb teketória nélkül megadta a kettős állampolgárság lehetőségét a Trianonnal határon kívül rekedt magyarok számára. Sőt, Kövér László és Semjén Zsolt kezdeményezésére a trianoni tragédia dátumát, június 4-ét a Nemzeti összetartozás Napjává emelte az országgyűlés ugyancsak 2010-ben. Ma pedig a miniszterelnök illiberális államról beszél.
Sokan pálfordulásként, köpönyegforgatásként, szavazatszerző, elvtelen fordulatként értékelik a Fideszben végbemenő 180 fokos fordulatot. A párthoz közel állók viszont úgy vélik, egy természetes belső konfliktus eredményéről van szó. A vita az akkor sokkal erősebb SZDSZ-hez való kötődésen robbant ki, ami ideológiai nézeteltéréseket is felszínre hozott. Ez az “értékrendi” vita eredményezte Fodor Gáborék kiválását és a párt nézeteiben végbement óriási változást.
