A robotmunka a legtöbb esetben kifizetődőbb, mint az emberi, hiszen a gépi alkalmazott nem gondolkodik fizetésemelésen, nem lesz beteg a gyereke, hogy délben orvoshoz kelljen vinni, nem kel bal lábbal, nem issza meg a kollégája kávéját, és ami a legfontosabb, egy árva fillért sem kell neki fizetni a munkájáért cserébe (kivéve a karbantartást). Csoda, ha a belga egészségügy felfigyelt a gépmelósokra?
Két belga kórház is üzembe állítja a Pepper nevű humanoid gépmunkást, mely a bevásárlóközpontokban, bankokban és vasútállomásokon már bizonyított, illetve arra lett programozva, hogy értelmezni tudja az emberi érzelmeket. Amennyiben Pepper beválik, az elkövetkezendő 10 évben több ilyen is előfordulhat a belga kórházakban, bár egyes szakértők megkérdőjelezik a hasznosságát. Ugyanakkor a gyártó Softbank és a vele partnerként együttműködő francia Aldebaran eddig ezer robit értékesített meglehetősen rövid idő alatt Japánban.
Érdemes azonban tudni, hogy a bekerülési költség nem kevés, hiszen az 1850 dolláros (félmillió forint) alapmodell helyett a kórházra optimalizált verzió 34 000 dollárba kerül, ami közel 9,5 millió. Márpedig ennyit egy magyar egészségügyi dolgozó (például egy ápolónő) megközelítőleg 10 év alatt keres meg, tehát nálunk nem biztos, hogy minden döntéshozó szerint megérné lecserélni az élőerőt gépire. Még akkor sem, ha Pepper húsz különböző nyelven ért, és képes felismerni, hogy nővel, férfival, vagy gyermekkel áll-e szemben.
Az 1,2 méter magasságú robotot a recepción vetik be a CHR Citadelle kórházban, míg az AZ Damiaan arra is használja, hogy a látogatókat a megfelelő szárnyakba kísérje. Az is fontos információ, hogy egyik intézmény sem most kezdte a robotozást, hiszen mindkettőben ott van a szintén Softbank által gyártott Nao, ami leginkább a gyerekosztályokon teljesít szolgálatot. Feladata, hogy segítse a gyerkőcöket a műtéttel szembeni félelmeik legyőzésében, illetve néha elvigye őket a szórakoztató egységekbe (mert ilyen is van arrafelé).
