Foci

Ma lenne 90 éves a földkerekség legismertebb magyarja

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

sportújságíró. 2017. 04. 01. 07:30

Puskás Ferenc magyarországi karrierje hű tükre a 20. század ellentmondásos szocializmusának. Istenből "rendszeridegen közellenség" lett, majd méltó helyére került és még életében legendává vált. Portré.
Korábban a témában:

Purczeld Ferenc – merthogy így anyakönyvezték – 1927. április 1-én, a békebeli időben, egy szegény sváb családba született, de tíz évvel később, 1937-ben már Puskás Ferencre magyarosítva rúgta a rongylabdát a kispesti grundokon.

A kis Puskás együtt kergette a labdát a másfél évvel idősebb szomszéd fiúval, bizonyos Bozsik Józseffel. A jobbfedezetként később 101 magyar válogatottságig jutó “Cucut” tizenkét éves korában leigazolt a Kispesti AC kölyökcsapata. Puskás addig rágta a klub intézőjének a fülét – ismerte, hiszen édesapja is a klub félprofi játékosa, majd edzője volt, hogy a 12 éves korhatár ellenére, hamis igazolással, Kovács Miklós néven, de még a megengedettnél fiatalabban is bevette őt is a csapatba.

Idősebb Purczeld Ferenc mindkét gyermekben komoly fantáziát látott, külön is foglalkozott velük, aminek eredményeképp fia – még mindig Kovács néven – is és Bozsik is a második világháború alatt, 1943 őszén KAC-mezben bemutatkozott a felnőtt bajnokságban.

A világégést követően rendszert váltott az ország, jött a szocializmus, és az erőszakos átrendeződés. E szemlélet a sportéletben és Puskás későbbi pályafutásában is komoly nyomot hagyott.
1949-ben a KAC-ból felsőbb utasításra Budapesti Honvéd, katonacsapat, Puskásból “Száguldó Őrnagy” lett. Ugyanebben az évben, de nem külső nyomásra, hanem igaz szerelemből vette el élete egyetlen szerelmét, Hunyadvári Erzsébetet, aki 1952-ben egy kislánnyal, Anikóval ajándékozta meg.

Nagyerdei Stadion, Magyarország – Lengyelország (8:2) labdarúgó mérkőzés. Puskás és Czibor harcol a védőkkel, hátrább Keszthelyi. 1949. Fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő

A béke, 1945. augusztus 20-a hozta meg a 18 éves Puskás számára a válogatottságot is. Az FTC-pályán 20 ezer néző figyelte, amint Sebes Gusztáv irányításával 5:2-re győztük le Ausztriát. Az addig Svábnak becézett fiatalember kezdő volt és természetesen mindjárt a meccs elején, a 12. percben gólt szerzett Zsengellér Gyula passzából, aki rögvest becenevet is akasztott rá.

A fáma szerint Zsengellér miközben a bal összekötő helyén szöktette Puskást azt kiáltotta: “Öcsi, lődd be!”.

Így lett Puskásból Öcsi, aki tehetségével, játékával annyira elkápráztatta Sebest, hogy a kapitány már a meccs után megjósolta, tanítványa egy napon a világ legjobb futballistájává válik. Megjegyzendő, a szakember tett is ezért, mert külön foglalkozott kedvencével.

  • A Budapesti Honvéddal nyert öt bajnoki cím (1949, 1950, 1952, 1954, 1955)
  • a 349 mérkőzésen 358 szerzett gól,
  • a négy magyar gólkirályi cím,
  • az Aranycsapattal elért válogatott sikerek, az Évszázad meccse, a londoni 6-3,
  • az Eb elődeként megrendezett Európa-kupa győzelem 1953-ban,
  • az 1954-es vb-ezüst,
  • a címeres mezben 85 meccsen szerzett 84 gól,
  • a Helsinki olimpián szerzett arany

ma már sporttörténelem, ahogy az is, hogy Puskás ahogy bemutatkozott, pont úgy búcsúzott a magyar válogatottól – az osztrákok ellen Bécsben, 1956. október 14-én, és góllal. A 27. percben vette be Engelmeier Bruno kapuját utoljára a magyar válogatott mezében. A meccset végül Sándor Károly 65. percben szerzett találatával 2-0-ra nyertük meg Bécsben.

Ekkor még egyik játékos sem sejtette, hogy kilenc nappal később Budapesten kitör a forradalom és ez újabb fejezetet, hatalmas változást hoz el sokuk életében.

Miközben Pesten ropogtak a fegyverek, a Honvéd BEK-mérkőzése miatt épp külföldön játszott, majd a csapat, így Puskás is egy engedély nélküli dél-amerikai túrán is részt vett, ahonnan csak Bécsig tért haza, lévén közben a szovjet hadsereg bevonult Budapestre. Döntésében nyilván sok minden befolyásolta. A politikai helyzettől, álláspontjától kezdve, a várható megtorlástól való félelmén át, tán még az is, hogy az ’54-es “vb-kudarc” – mai fejjel elképzelhetetlen, hogy lehetett így érezni, ilyet mondani egy ezüstéremre – , a berni döntő elvesztése utána a politikai vezetés leginkább Puskást tette felelőssé.

Magyarország – Olaszország (2:0) Európa-kupa mérkőzés 1955. november 27-én. Balra a magyar csapat tagjai: Puskás, Faragó, Kotász, Szojka, Czibor, Bozsik, Buzánszky.
Fotó: Fortepan / Kotász Antal

A magyar állami szervek mindet elkövettek a disszidens Puskás ellehetetlenítéséért. Eltiltatták a FIFA-nál, még a menekültválogatottban sem játszhatott. Két év kallódás után, 1958-ban 31 évesen, gyomorfekéllyel, 18 kilogramm súlyfelesleggel, pocakosan sikerült Östreicher Emil menedzser segítségével a Real Madridhoz szerződnie.

Hat hetet kaptam. Felhúztam minden ingem, gatyám, pulóverem, és futottam az összeesésig

– emlékezett Puskás arra az időszakra, amikor számkivetett emberből megkapaszkodott a második lehetőségben.

Ma már szinte hihetetlen, de a disszidálás után még tíz évig, 1966-ig játszott a Királyi Gárdában úgy, hogy 1961-ben, amikor megkapta a spanyol állampolgárságot újra kettős terhelést vállalt, hiszen egyúttal a spanyol válogatottnak is tagja lett egy év és négy meccs erejéig.

Spanyolországban, a Real Madriddal hasonlóan páratlan sikereket ért el, mint korábban Magyarországon a Budapesti Honvéddal. Ott is, itt is meghatározta a csapat játékát, szellemiségét, eredményességét. Más kérdés, a magyar emberek csak véletlenül értesülhettek arról, hogy

  • 1958-1966 között 372 mérkőzésen 324 gólt szerzett,
  • hat spanyol bajnokságot,
  • négy spanyol gólkirályi címet,
  • két Király Kupát (1958, 1962) nyert,
  • Háromszor volt BEK-győztes (1959, 1960, 1966),
  • kétszer a BEK gólkirálya (1960, 1962),
  • egy Interkontinentális Kupát is szerzett a Reallal.
  • Alfredo di Stefanóval minden idők egyik legjobb támadókettősét alkották
  • Puskás 1960-ban az Aranylabda-szavazáson a második helyen végzett, a spanyol szurkolók körében beceneve Canoncito (Ágyúcska), vagy Pancho volt.

Példának okáért 1960-ban, a 7-3-as Real Madrid győzelemmel zárult BEK-döntőt Magyarországon úgy lehetett csak közvetíteni, hogy a tudósítás alatt Puskás Ferenc – aki négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt ellen, ami a mai napig megdönthetetlennek látszó rekord – nevét nem volt szabad kiejteni. Nem is mondták ki egyszer sem.

Döbbenetes, de miközben az egész világ az ő mozdulatait leste, istenként tisztelte, Magyarországot Puskás Ferenccel azonosította, a szocialista “sajtószabadság” miatt senki, vagy csak kevesen, szájról szájra terjedve tudhattak az egykori kedvencükről, a “Száguldó Őrnagyként”, majd Öcsiként tisztelt ballábas futballzseni sikereiről.

Miközben Puskás spanyolországi diadalait a magyar politikai vezetés elhallgatta, ha ő magyar emberrel találkozott Madridban, vagy bárhol a nagyvilágban, ismeretlenül is gondoskodott róla.

Puskás Ferenc nem csak a földkerekség legismertebb magyarja volt, de a legnagyobb szívű is.

A nem rövid aktív futballkarrierjét harminckilenc éves korában befejező “Pancho” később csaknem negyedszázadon át, tucatnyi országban tevékenykedett edzőként is. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amelyet 1971-ben a BEK-döntőbe vezetett.

Magyarországra a szocializmus puhulása kezdetén, 1981-ben mert először hazajönni, lévén mindvégig ott lebegett a feje fölött, hogy “disszidens” katonatisztként börtönbe csukják és nem engedik vissza az őt befogadó Spanyolországba.

A rendszerváltás után, 1991-ben feleségével végleg hazaköltözött. 1992-ben alezredesi rangfokozatot kapott, 1995-ben ezredessé léptették elő. Magyar klubnál soha nem dolgozott edzőként, de 1993-ban, áprilistól júliusig tréneri pályafutásának utolsó állomásaként négy mérkőzés erejéig a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett. Csodát már nem tudott tenni a rendszerváltás után egyre gyorsabban hanyatló focinkban, a csapatot nem tudta kijuttatni a világbajnokságra, egy győzelem mellett három vereséget tudott felmutatni és lemondott.

Budapest Sportcsarnok, Puskás Öcsi dedikál, mellette Déri János riporter.
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Puskás Ferenc, aki megbékélve, 2006. november 17-én, 79 évesen hunyt el, ma ünnepelné 90. születésnapját. Aki szeretne fejet hajtani nagysága előtt, az a Szent István-bazilika altemplomában, ahova eltemették, akár személyesen is megteheti.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.