Sport
BUDAPEST, HUNGARY - JULY 28:  A general view during the Women's Water Polo gold medal match between the United States and Spain on day fifteen of the Budapest 2017 FINA World Championships on July 28, 2017 in Budapest, Hungary.  (Photo by Laurence Griffiths/Getty Images)

A magyar sportolónak nem előny, extra nyomás a hazai pálya

Sebestyén Roland
Sebestyén Roland

sportújságíró. 2017. 09. 06. 16:57

Korábban a témában:

Az utóbbi időben több olyan világeseménynek is Magyarország adott otthont, ahol a sportolóink mögött nagyszámú, odaadó, hálás és lelkes közönség állt. A magyar sportolók közül viszont nem mindenki teljesített úgy, ahogy azt elvárták tőle.

  • Az úszó vb-n Hosszú Katinka, Cseh László, Verrasztó Dávid megfelelt a szakma és a közönség elvárásának, míg Milák Kristóf és a 4×100-as gyorsváltó berobbant a köztudatba. Többen viszont elmaradtak egyéni csúcsaiktól, őket mintha megnyomta volna a tízezernyi lelkes néző.
  • Férfi vízilabdázóink a margitszigeti döntőben telt ház előtt szenvedtek vereséget a kőkemény horvátoktól úgy, hogy az első negyedben leblokkoltak, gól nélkül maradtak.
  • A nők a negyeddöntőben Kanada ellen éltek át olyat, amit a magyar vízilabda történelme még nem látott – három negyeden keresztül nem találtak ellenfelük kapujába.
  • A hazai rendezésű cselgáncs vb-n hiába jutott nekünk három bronzmeccs is, érem nélkül maradt Magyarország.
  • A női kézilabda Bajnokok Ligája döntőjét 2014 óta bonyolítják le Final Four formában, valamennyi alkalommal a budapesti Papp László Sportaréna adott othont az eseménynek. 2014-ben és 2017-ben nyert a Győri Audi ETO. A legjobb magyar női csapat 2016-ban is favoritként érkezett a Final Fourba, de akkor a CSM Bukarest nagy falatnak bizonyult a fináléban. A románoktól sosem szeretünk kikapni, pláne nem Budapesten.

Kárpáti Róbert sportpszichiáter segítségével arra kerestük a választ, mi járhat a magyar sportolók fejében egy-egy hazai fellépés előtt, alatt? Vajon igaz-e a mondás, hogy hazai pályán a magyarok általában megremegnek? És mi köze van mindehhez gyönyörű himnuszunknak?

Nem minden fekete-fehér

Magyarországot sportnemzetnek tekintjük. Bármely sportágban, ahol a legkisebb esélyt érzi a közönség, a rajthoz álló sportolóktól azt várja el, hozzanak dicsőséget a hazának. Ez kivált így van, ha honfitársaink magyar pályán, magyar medencében, vagy magyar tatamin tehetik meg mindezt, ahol a hazai szurkolók is ott lehetnek a lelátón, ahol torkuk szakadtából üvölthetik: Ria, Ria, Hungária! A magyar ember minimum éremben gondolkodik, lehetőleg a legfényesebben, senki sem kíváncsi a pontszerzőkre.

És akkor itt volt a nyár két fő eseménye, a vizes vébé Hosszú Katinkáékkal és a cselgáncs vébé Ungvári Milósékkal, és valahogy nem mindenkinek jött ki a lépés, a tatamin senkinek sem.

Meg kell különböztetnünk a csapat és az olykor szubjektív bírói döntéseken alapuló egyéni sportágakat. Az utóbbi esetében valóban beszélhetünk a hazai pálya előnyéről, hiszen a döntéshozókat ha tudat alatt is, de befolyásolhatja a hátuk mögül érkező szurkolói nyomás

– mondta Kárpáti Róbert a 24.hu-nak. Hozzáteszi, vannak olyan sportolók, akik képesek kizárni a külső tényezőket, így nekik sem előnyt, sem hátrányt nem jelent a szurkolók jelenléte. A csapatsportágaknál más a helyzet, de Kárpáti figyelmeztet: ha nincs meg az alap, a több tízezres tábor sem hajszolhatja bele kedvenceit a győzelembe.

A csapatsportágak esetében, persze, sokat számíthat, hogy az otthon játszónak nem kell utaznia, ismeri a terepet, pontosan tudja, mire számíthat, de azért tegyük hozzá; ha olyan ellenfél érkezik, akik a játék minden elemében felettünk áll, lehet 80 ezer néző a csapat mellett, prognosztizálhatóan elmarad a siker.

A sportpszichiáter példának a Videoton helyzetét hozza az Európa Liga-playoff köréből, ahol a fehérváriak a Partizan Beograd ellen játszottak. Az első, belgrádi meccsen még sikerült nagy bravúrral 0-0-ás döntetlennel zárni, de Felcsúton már 4-0-ra a Partizan nyert. Kárpáti szerint a két csapat játékosállománya döntött, hiába játszottak Juhász Rolandék (ideiglenes) hazai pályájukon, a tudásbeli különbség előbb-utóbb úgyis kiütközik.

FELCSUT, HUNGARY - AUGUST 24: The teammates of FK Partizan give thanks to the ultras after the UEFA Europa League Play-offs 2nd Leg match between Videoton FC and FK Partizan at Pancho Arena on August 24, 2017 in Felcsut, Hungary. (Photo by Laszlo Szirtesi/Getty Images)
A Partizan nagyszerű csapat, a félelmetes ultráik, a Grobari nem nyerne meccseket (Fotó: Getty)

Higgye el, az egyéni sportolók többségét nem befolyásolja, hogy otthon, vagy nem otthon versenyeznek éppen. Nagyon jó példa a judo-vb, ahol a franciák, a japánok és a brazilok messze saját országuktól is letarolták a világot. Vagy nézze meg, ott van Szilágyi Áron, aki a 2013-as budapesti világbajnokságon egy tussal kapott ki az elődöntőben 15-14-re – pedig ott voltak a magyarok szép számmal, de mégsem sikerült belehajszolni a győzelembe

– eleveníti fel a történteket Kárpáti.

Vannak fontosabb dolgok a helyszínnél

Kárpáti elmondta, a budapesti cselgáncs világversenyen valóban nem nyertünk érmet, de azért vannak a miénknél tradicionálisabb nemzetek a sportágban, így amikor egy-egy magyar az érem küszöbére érkezett, rendre erősebb ellenféllel kellett szembeszállnia.

A szisztematikus edzésmunkát, a diétát, a mentális edzettséget nem váltja fel a szurkolók fanatizmusa. Külön fel kell készülni arra a miliőre, amely ránk vár a hazai rendezésű versenyeken. Mert hoppá, már mi vagyunk a középpontban, már értünk szurkolnak annyian, tőlünk várják az eredményt. Ez nagyon nehéz, néhányan nem bírják el a nyomást

– véli Kárpáti. Szerinte nem mindenki dolgozik sportpszichológussal eleget a mentális felkészülésen, pedig nagyon fontos lenne megtanulni kezelni a nyomást, amely egy ilyen eseményen végigkísér. Kárpáti elmondja, több olyan (magyar) sportolót is láttunk, akiket egyszerűen összenyomott a teher.

Ez a nyár egyedülálló volt a magyar versenyzők számára, hiszen több világeseménynek is mi adtunk otthont. Óriási volt a készültség, tömegek mozdultak meg. Ez új helyzetet teremtett a legtöbb sportoló számára, és ezt nem mindenki kezelte megfelelően. A medence és a tatami hiába adott, ha nem tudjuk kezelni a körülményeket; ha nem vagyunk elég erősek mentálisan, nem jönnek az eredmények

– így Kárpáti doktor, aki hozzáteszi, azért vannak kivételek, hiszen a nyár slágermeccsén, a magyar-horvát férfi vízilabda-döntőn úgy tűnt, nem fejben, inkább taktikailag nem állt össze a csapat.

A pólódöntő más tészta, szerintem ott fókuszáltak voltunk, csak az első negyedben nem sikerült jól kezdeni. Én ott, akkor úgy éreztem, hogy egy vezér mentalitása hiányzott a medencéből, aki össze tudta volna szedni a játékunkat. A lelátón 10 ezer ember tombolt, viszont hiányzott az az egy, aki megfordíthatta volna a momentumot, ergo néha az az egy többet ér, mint az ezres tömeg.

A horvátok óriási ellenszélben is nyerni tudtak Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Beszélgetésünk végén előkerül egy sportberkekben többször visszaköszönő téma,

miszerint a nemzetközi meccsek előtt hátrányt jelenthet a magyar himnusz dallama, szövege.

Nehéz téma, annyi szent. Aki szerint hátrány, az sokak szemében hazaáruló; aki szerint nem az, az meg a másik oldal szerint nem érti a sportolói lélektant. Vegyük az olasz, vagy a francia himnuszt: pörgős, pattogó induló, amely eléneklése végén a nemzetek sportolói egy másik mentális állapotba kerülhetnek, alig bírnak egy helyben állni, várják az ütközetet. Nálunk? Közel sincs így.

A himnusz hangulata a magyarság történetét eleveníti fel. A múltba tekint vissza. Az eredményhirdetés alkalmával könnyet csal a szemünkben, hiszen páratlanul gyönyörű, de sportversenyek előtt nem biztos, hogy optimális. Főleg, ha azt várjuk, hogy sportolóink veszett vadként üldözzék a sikert. Az olaszok, a franciák, vagy mondjuk a brazilok himnusza viszont előretekint, indulók, amelyek csatába hívnak a zászlajuk alatt. Óriási különbség

– véli a sportpszichiáter.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. november 12.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólal a Fidesz XXVII., tisztújító kongresszusán a budapesti Hungexpón 2017. november 12-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.