Média

Sajátos feltételek Andy Vajnáéknak a Médiatanácstól

rádió fotó: thinkstock
rádió fotó: thinkstock
Nem tartja aggályosnak a Médiatanács, hogy nem számolt be a sajtónak az Andy Vajna által felvásárolt Best FM frekvenciaszerződésének meghosszabbításáról. A testület válaszolt az ugyancsak Vajnával összeálló szegedi Európa Rádió kereskedelmivé történt átalakításával kapcsolatban, illetve a békéscsabai egymással ütköző két Rádió 1 ügyében feltett kérdéseinkre is. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a Médiatanács válaszaiból súlyos dolgok olvashatók ki, egyikük szerint például a hatóság informális úton kapcsolatot tarthatott az Európa Rádióval a szerződéskötést megelőzően.

Lesajnálóan, „vidéki, országos hallgatóközönséget nem érintő rádiókat” emlegetve válaszolt a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa annak kapcsán, hogy megkérdeztük a testületet, miért hagyta ki működésének október 18-án kiadott heti sajtóanyagából azt a döntést, mellyel október 17-i ülésén öt évre, 2022 decemberének végéig meghosszabbította Debrecen leghallgatottabb rádiójának, a Best FM-nek a műsor-szolgáltatási engedélyét, három nappal azelőtt, hogy a rádiót működtető Kredit Holding Kft. hivatalosan is Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz került, így a kormánybiztos cége a térségben már két rádiófrekvencián is jelen lehet.

Andy Vajna titokban megszerzett egy debreceni rádiót
Pont akkor került a kormánybiztoshoz a leghallgatottabb helyi rádió, a debreceni 104,6 MHz-en fogható Best FM, amikor a Médiatanács a rádió frekvenciaengedélyének hosszabbítását engedélyezte.

A Médiatanács az NMHH Kommunikációs Igazgatóságán keresztül arra, hogy miért nem adtak tájékoztatást a sajtónak a lépésről, illetve hogy mit gondolnak azokról a véleményekről, hogy ezt azért nem tették meg, mert esetleg már maguk is kínosnak érezték azt, hogy akkor adtak engedélyt a rádiónak a hosszabbításra, amikor épp a rádiót bekebelezte a milliárdos kormánybiztos, a határozatról pedig csak azok értesülhettek, akik a napokkal később feltöltött jegyzőkönyvet is lapozgatták, a testület azt a választ adta, hogy a Médiatanács teljes transzparencia mellett működik, üléseinek napirendi pontjai, az ülések jegyzőkönyvei és döntései – a törvény adta keretek között – nyilvánosak, mindenki számára hozzáférhetők, és forrásul, illetve tájékozódásul ugyanúgy felhasználhatók minden állampolgár és újságíró számára, a Médiatanács üléseiről kiadott sajtóközleményekben pedig csak a szerintük hírértékkel rendelkező döntéseket kommunikálják,a közlemények pedig nem helyettesíthetik a határozatok, azaz a döntések törvény szerinti közreadását és megismerhetőségét, az ülések teljességéhez tartozó összes ügy részletes kifejtését, illetve „nem váltják fel az elmélyült újságírói vagy a részletes tudományos munkát”. Arról a médiatanácsi válasz viszont hallgat, hogy „az elmélyült újságírói munkát” lehetővé tevő határozatot csak több nappal, néha több héttel a sajtónak körbeküldött heti összefoglalókat követően töltik fel, így az „elmélyült újságírói munkára” legfeljebb utólag, a már megjelent cikkek után, a téma frissességvesztését követően van mód, mint ez jelen esetben is történt. A testület ülései egyébként pedig zárt ajtók mögött zajlanak, azon a sajtó nem tud jelen lenni, ráadásul a jegyzőkönyveik néha meglehetősen elnagyolt formában kerülnek ki, például időnként szerepel benne, hogy az egyik médiatanácsi tag kérdést tesz fel az ülésen, de az már nincs ott, hogy egyáltalán mi volt a kérdés és mi volt a válasz, így az újságírók általában kénytelenek a Médiatanács összefoglalóira hagyatkozni.

Bevallották, nem is ez az első frekvenciahosszabbítás, amiről hallgattak

Az NMHH Kommunikációs igazgatósága a válaszban azt is megmagyarázza, miért nem tartotta hírértékkel bírónak azt, hogy engedélyt adtak a Vajna közelébe került rádió médiaszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítására. Azt írják, hogy a „vidéki, országos hallgatóközönséget nem érintő” rádiók esetében már máskor is előfordult a Médiatanács működése során a közelmúltban, hogy hasonló döntést nem kommunikált. Idén például ugyancsak nem kommunikálták, hogy az ajkai és várpalotai vételkörzetben egyaránt fogható Mária Rádió Bakony műsor-szolgáltatási engedélyét meghosszabbították. Azt sem verték nagy dobra, amikor a nyíregyházi Zenebolygó Kft. – ez egyébként nem mellékesen amúgy szintén Andy Vajna Rádió 1 hálózatának tagja – hasonló kérelmét is pozitívan bírálta el a testület, és a rádió még öt évig szólhat a nyíregyházi 91,1 MHz-en.

A Best FM-nek az engedélymeghosszabbításakor bekövetkezett tulajdonosváltására utalva hozzáteszik:

a Médiatanácsnak arra nincs rálátása, hogy azok a vállalkozások, amelyeket érintően határozatokat hoz, e határozatok nyomán milyen saját tulajdonosi döntéseket hoznak. A Médiatanácsnak nincs törvényes lehetősége beleszólni az egyes médiaszolgáltatók gazdasági döntéseibe, sem műsorszerkesztésébe, mert azzal sérülne a médiaszolgáltatási szerkesztői szabadság, illetve a piacgazdaság alapelve.

Ezért nem teszik fel mostanában előre a tervezett napirendet

Kérdeztük azt is, mi az oka, hogy régi hagyományt megtörve egy ideje már nem mindig teszik közzé a Médiatanács tervezett napirendjét a honlapjukon, és ez nem csökkenti-e a hivatali transzparenciát. E szokásukat ugyanis nagyjából épp akkortájt kezdték el megváltoztatni, hogy többek között egy ilyen előzetesen közzétett napirenddel volt igazolható, hogy a testület működését gyakorlatilag meghekkelte Andy Vajna cége, és az előzetesen közzétett tervezett napirendjétől eltérve elhalasztotta  a grémium a rádiós pályázatok ügyében a pályázó számára kellemetlen napirendi pont tárgyalását, amikor az egyik ülés előtt kevesebb mint három órával ugyanis Vajna cégétől beszaladtak egy harmadik fajta bankszámla-igazolással a hatósághoz, jóval a békéscsabai 88,9 MHz rádiós pályázatának jogvesztő hiánypótlási határidejét követően.

Andy Vajna (középen), Habony Árpád (balra) és Havasi Bertalan (jobbra) társaságában
Andy Vajnáék meghekkelték a Médiatanácsot
A Médiatanács írásba adta: azért halasztotta el a békéscsabai rádiós pályázat vizsgálatával foglalkozó napirendi pontot, mert beszaladt a hatósághoz a pályázó Andy Vajna cégének képviselője.

Most erre azt írják, hogy a Médiatanács ügyrendje értelmében „a Médiatanács napirendjeit honlapján teszi közzé, a napirendeket szavazással fogadja el, vagy éppen módosítja ülésén a testület, tehát azok nem tekinthetők véglegesnek. A valóban tárgyalt napirendi pontokat az ülés jegyzőkönyve tartalmazza utólag, a napirendi változásokra például pályázatok esetén kiegészítő hiánypótlás beadásakor is sor kerülhet, ahogy erre a közelmúltban volt példa, és amelyről szintén teljes körűen adtunk tájékoztatást. A fentiekben kifejtett tényekre hivatkozva merőben valótlan állítás az, hogy a Médiatanács titokban működne, és titokban hozná meg döntéseit.”

Arra a Médiatanács válasza viszont nem tér ki, milyen jogszabály teszi lehetővé a kiegészítő hiánypótlást, vagyis azt, hogy egy jogvesztő határidő után fogadjanak be a pályázathoz kapcsolódóan keletkezett újabb anyagot, illetve nem derül ki, hogy miért szoktak le a napirendeknek az ülésezést megelőzően történő feltöltéséről.

Egyedi feltétek alapján alakulhatott át a Vajnával összeálló szegedi rádió

Érdeklődtünk arról is, hogy mekkora műsor-szolgáltatási díjért használhatja a szegedi, mostanáig vallási tematikájú Európa Rádió frekvenciáját a cég azóta, hogy példátlan módon kereskedelmi rádióvá alakultak át, majd egy héttel később Andy Vajna Rádió 1 hálózatával kapcsolódtak össze. Kérdeztük, milyen arányú közszolgálati tartalmat kellett vállalni az átminősítés után, illetve kíváncsiskodtunk a korábbi bírósági gyakorlat alapján közérdekű adatnak minősülő frekvenciaszerződés részleteiről. Ezekre annyit reagáltak, hogy a kérdéseinket az NMHH Kommunikációs Igazgatósága továbbította a hatóság illetékes szakterületének, és a törvényi határidőn belül valamilyen választ fognak küldeni. A médiaszolgáltatási díj mértékéről annyit viszont legalább elárultak, hogy most a frekvencia használati árát a frekvenciára vonatkozó, az Oktatási és Kulturális Közlöny 2010. április 19-én megjelent számában található pályázati felhívásban szereplő minimális díj inflálásával határozták meg. A most megállapított összeg konkrét mértékéről a válaszban annak ellenére hallgatnak, hogy az kiemelten közérdekű adatnak minősül. Különös az is, hogy mint az általunk megkérdezett szakértők fogalmaznak, 2017-ben egy hét évvel korábbi díjat vesz alapul a számításkor a Médiatanács, holott a frekvencia pillanatnyi értékét mindig az aktuális piaci helyzet határozza meg.

Egyházi frekvencián tört be Szegedre Andy Vajna rádiója
Példátlan döntéssel engedélyezték, hogy kereskedelmi legyen a közösségi adóból.

A hivatali utat megkerülve kapcsolatot tartott a hatóság a rádióval?

Arra, hogy hogyan tudta megkezdeni a hálózatba kapcsolódást már november 7-én az Európa Rádió a Vajna-féle Rádió 1-el úgy, hogy csak aznap volt a Médiatanács ezt egyáltalán engedélyező ülése, az NMHH-tól megerősítették, hogy egy médiaszolgáltató csak az után kezdheti meg a hálózatba kapcsolódást, hogy a Médiatanács ennek engedélyezéséről határozatot hoz, és aláírják a szerződésmódosítást. Arra, hogy pontosan mikor, mely napon és hány órakor került sor ennek a szerződésnek az aláírására, a testülettől írták, hogy a szerződésmódosításra ugyancsak aznap került sor, azt viszont hiába kérdeztük, hány órakor, de az általunk megkérdezett,a testület működésére közeli rálátással bíró két szakember szerint a kapott válasz alapján nyilvánvaló válik, hogy a hatóság informális úton, a hivatali utat megkerülve kapcsolatot tart a médiaszolgáltatóval, hiszen ilyen esetben először hivatalosan, postai úton értesítenie kellene az érintettet döntésről, majd ezt követően elkészíteni a szerződést és csak ezután következhet a szerződés mindkét fél általi aláírása. Erre napon belül biztosan nem volt lehetőség. Az általunk megkérdezett szakértőt a helyzet a nagy sikerű Tanú című film idevágó jelenetére emlékeztette.

Egyébként épp a minap nyilatkozta portálunknak Polyák Gábor médiajogász, hogy a kereskedelmivé történő átminősítés utáni hálózatba kapcsolódási engedélyt jogsértőnek tartja. A Médiatörvény ugyanis szerinte nem tartalmazza, hogy egy médiaszolgáltató kezdeményezhetné a frekvenciájának kereskedelmivé történő átminősítését, illetve kifejezetten tiltja a jogszabály, hogy hálózatba kapcsolódás a korábbi pályázati vállalás ellenében történjen.

Kérte a Médiatanács a békéscsabaiak véleményét, mégse várta meg a választ

Azt a kérdést is feltettük a Médiatanácsnak, hogy mi a véleményük a békéscsabai helyzetről, ahol pár hete két Rádió 1 is található az éterben. Az egyik a Médiatanáccsal nemrég még pereskedő Mazán-család érdekeltségében lévő, több mint két évtizede a városban működő Interax Kft.-féle a 88,9 MHz-en, a másik az Andy Vajna-féle Rádió 1, mely nemrég kapott hálózatba kapcsolódási engedélyt a testülettől a kormánybiztos által megvásárolt Csaba Rádióval a 104,0 MHz-re, annak ellenére, hogy az Interax kérelmet nyújtott be Vajnáék hálózatba kapcsolódási engedélyezési folyamatának felfüggesztése érdekében, a várható névütközés miatt. Kérdeztük, nem tartják-e problémásnak, hogy miután a Médiatanács engedélyével most két Rádió 1 is működik, nehézkesebb lett a rádiók megkülönböztetése. Ráadásul a Médiatanács ugyan levélben fordult az Interaxhoz, hogy kifejthesse álláspontját, miért tartja aggályosnak a névütközést és beküldhesse a saját névhasználatának jogosságára vonatkozó dokumentumokat, és az érintett vállalkozás ezt meg is tette, de a Médiatanács meg sem várta, amíg a Médiatanácstól érkező levelet az Interax képviselői az erre rendelkezésre álló határidőben átveszik, mert időközben már meg is adták az engedélyt Vajnáéknak. Feltettük azt a kérdést is, hogy nem tartják-e visszásnak azt, hogy míg korábban a Médiatanács megtagadta a budapesti Trend FM-nek, hogy nevet váltson Gazdasági Rádióra (holott a Trend FM mögött a korábbi Gazdasági Rádió tulajdonosa van), addig ezek szerint más esetben simán áldásukat adják ahhoz, hogy Vajna hasonló néven kezdje meg tevékenységét, mint a városban már jelenlévő rádió. Érdeklődtünk arról is, a Médiatanács miért tartja előbbre valónak egy amerikai adóparadicsomba bejegyzett hátterű cég (a Vajna-féle Radio Plus Kft.) megjelenését a viharsarki városban ugyanazon a néven, mint egy száz százalékban magyar családi vállalkozásét, mely hosszú évek óta jelen van.

Andy Vajna bepereli a régi rádiósokat
A városban néhány napja megjelent, Vajna-féle Rádió 1 védjegyoltalmi eljárást indít a több mint húsz éve Békéscsabán működő rádió ellen.

A testülettől erre azt válaszolták, hogy az békéscsabai eljárásban a rendelkezésre álló dokumentumok és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közhiteles nyilvántartása alapján nem merült fel kétség az új név használata előtt. Hozzáteszik, hogy bár az Interax Kft. nem volt ügyfél a Vajna-féle cég hálózatba kapcsolódási eljárásában, a Médiatanács lehetőséget kívánt biztosítani a beadványában foglaltak alátámasztására. Ha a Médiatanács tudomására jut olyan tény, amelynek hatására úgy ítéli meg, hogy valamely határozat módosításra szorul, a közigazgatási szabályok betartásával ennek eleget tesz. A hálózatba kapcsolódás kapcsán hozzáteszik, a Médiatanácsnak nincs törvényes lehetősége beleszólni az egyes médiaszolgáltatók gazdasági döntéseibe, sem műsorszerkesztésébe, mert azzal sérülne a médiaszolgáltatási szerkesztői szabadság alapelve. A hálózatba kapcsolódás egy, a médiaszolgáltatók közötti műsorkészítési és gazdasági együttműködés, egy üzleti kapcsolat, amely a két fél egybehangzó akaratán nyugszik, így a hálózatba kapcsolódási beadvány is a két cég közös kérelmét jelenti, amely a médiaszolgáltatók költséghatékony működését alapozza meg, és biztosítja a legalább 4 órás helyi saját műsoridő fenntartását.

rádió
Új tulajdonos és ügyvezető a Rádió Q-nál
Az iparágban eközben többen arra számítanak, hogy hamarosan valamelyik kormányközeli médiavállalkozó közelébe kerülhet ez a rádiófrekvencia is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik