A kor és a helyszínek
Kinghez annyira passzol a nyolcvanas évek nosztalgia, hogy a nézőnek fel sem tűnik, hogy a nyolcvanas évek mint az események hátteréül szolgáló korszak a regényből jön ugyan, de nem ebben a szerepben: az a második kötet idősávja, amikor a Vesztesek már felnőve, huszonnyolc évvel később visszatérnek Derrybe, hogy újra szembe szálljanak AZ-zal – merthogy Ezt húzta el a film a nyolcvanas évekbe, így értelemszerűen a készülő második film nagy eséllyel a kétezres-kétezertizes években játszódhat, ami azért komolyan megbolygathatja a hátteret okostelefonokkal meg internetkorszakkal.
Emellett a film változtatott a regény alaphelyszínén is: míg a könyvben a Vesztesek szinte minden szabadidejüket a Puszta nevű erdős-mocsaras területen töltötték, ahol még titkos klubhelyiségük is volt, addig a film jóval kisebb szerepet adott Derry ezen részének, a srácok lógnak mindenfelé, a Pusztában is, de nem az a második otthonuk, ahogy a regényben. Nem látjuk a para szemétlerakót sem, a vasúti sínek környékét, a városszéli egykori kohót, ahol AZ sok évvel ezelőtt egész seregnyi gyereket ölt meg egyszerre.
A felütés
Egyértelműen Bill Denbrough a történet főszereplője, és az események előremozdítója is, ennek pedig öccse, Georgie tragikus vége az oka. Igen ám, de a film és a könyv eltér: a filmben ugye azt látjuk, hogy a bohóc letépi Georgie karját, aki borzasztó sebesülése ellenére próbál elmenekülni, ám a bohóc végül elkapja, és magával viszi a csatornába. Bill pedig azért akarja megkeresni Pennywise-t, hogy megtalálja öccsét, akit eltűntként tartanak számon. Ezzel szemben a könyveredetiben Georgie sorsa nem kérdéses Bill és szülei számára, megcsonkított testét ugyanis a csatorna mellett találja meg egy férfi. Bill tehát nem megkeresni akarja Georgie-t, hanem megbosszulni annak halálát.
A Vesztesek előtörténete és jellemzőik
Az AZ-film igen rugalmasan kezeli azt, hogy a hét gyerekfőhősnek melyik regénybeli eposzi kelléket osztja ki: a könyvbeli jellemzők még úgy-ahogy stimmelnek is. Richie itt is a nagyszájú, még ha ezerféle hangjainak exponálása nem is történik meg kellő egyértelműséggel. Eddie hipochonder, Stan a túl elegáns jófiú, aki kimaradna az egészből, Beverly a vagány fiús lány, aki mindenkinél ügyesebben céloz. Ám például a főkolompos Bill karizmája meg sem közelíti a regénybeli fiúét, aki óriási, magányos harcban is szembe találja magát AZ-zal, de Ben és Mike szerepe is sokat módosult. Ben a regényben már gyerekként is igazi műszaki zseni, főleg, ha valami építményről van szó, a könyvmolysága csak másodlagos, az igazi könyvmoly a regényekben Mike – ezt a szerepet a film Benre bízza. Mivel a film sokkal kevesebb ősi misztikumot tartalmaz, mint a könyv, a Vesztesek inkább nagyon egyszerű fizikai szinten – például baseballütőkkel – küzdenek meg a bohóccal, így Ben ismereteire kevesebb szükség van, így őt a film a cuki gyerekrománc hőseként pozicionálja, továbbá neki adja Mike történelemrajongását.
A filmben Mike karaktere kissé kiüresedik, összes szerepe az AZ-mítosz összerakásában annyi, hogy nagyszülei szerint a város el van átkozva, és kész – emellett a fizikai szintű harcban jól jön a farmjukon a bárányok leöléséhez használt pisztoly. Működik-működik, sőt, de azért a regény lényegesen rétegeltebb ennél, Mike szerepe pedig sokkal nagyobb.
Gyakorlatilag ő a fő narrátor, és olvasmányélményei az AZ elleni harc ismeretalapja, mint például az indián szertartás, melyben a füst hatására a gyerekek megtudják AZ valódi eredetét, vagy hogy a vámpírok és farkasemberek ellen ezüstgolyó kell, vagy a gonosz nyelvébe harapás, esetleg a próba, amelyet az dönt el, hogy ki neveti el magát hamarabb.
A regényben Mike az, aki a legtöbb információt rakja össze Pennywise-ról és Derry működéséről már az első részben is, mivel apja őt is megfertőzi a város történelme iránti érdeklődéssel – ennek a második regényben lesz aztán majd komoly jelentősége, hiszen ő lesz az, aki, a többiekkel ellentétben Derryben marad, és folyamatosan gyűjti az infókat AZ évszázados múltú akcióiról. Apropó apa – ez is egy különbség: Mike a regényben igen közeli kapcsolatot ápol édesapjával, míg a filmben Mike árva, mindkét szülőjét egy tűzvészben vesztette el – míg a regényben a tűzvész szerepel ugyan, de sokkal korábban, nem Mike, hanem az apja életében, AZ egy korábbi ámokfutásának részeként.
Szörnyek és ellenszereik
Az egyértelmű, hogy a bohóc a srácok legfőbb félelmeinek alakját veszi fel, de a filmben a gyerekeknek ezeket a fő félelmeit megpiszkálták. Stan itt egy festmény para nőalakjától fél, míg a könyvben vízbe fulladt gyerekek járkáló hullái ijesztgették, Eddie leprása stimmel, de Ben múmiáját egy rövid epizódtól eltekintve egyáltalán nem látjuk, és Richie farkasemberét sem, és A fekete lagúna szörnye című film rémalakja sem tűnik fel. Ez a három gonosz a kor klasszikus horrorjaiból származik, amelyek simán a frászt hozták a korabeli gyerekekre, ezért kerültek be a regénybe is. Főleg a farkasember mellőzéséért kár: a könyvben igen fontos kapcsolat van a farkasember-forma és a között, ahogy a csapat először megsebzi AZ-t egy saját gyártású ezüstgolyóval – ami szintén a már említett misztikus, klasszikus jelleget erősítette a regényben. De mivel a történet hátteréül szolgáló időszakot megváltoztatták, ezek a filmek már nem lettek volna hitelesek, mint a srácok fantáziájába férkőző ijesztő élmények. Persze kereshettek volna nyolcvanas évekbeli horrorszörnyeket, de nem így döntöttek.
Beverly fő félelme stimmel: ő valóban erőszakra hajlamos, perverz apjától retteg legjobban, akit csak egy hajszál választ el attól, hogy saját lányát molesztálja, ahogy az első találkozás AZ-zal a véres fürdőszoba formájában is stimmel, mi több, ez a film egyik legerősebb jelenete. Billt is valóban kísérti kisöccse. De Richie például nem a bohócoktól retteg, hanem elmondása szerint leginkább semmitől – mindenesetre őt a farkasember-forma mellett úgy ijesztgeti AZ, hogy a Derry főterén álló hatalmas favágószobor életre kel, és megpróbálja agyontaposni őt, Mike-nak pedig egy gigantikus, gonosz madár a fő félelme – aminek szintén köze van AZ előtörténetéhez és korábbi gyilkosságaihoz, ami, ugye a filmben kevesebb teret kap.
A kötetekben ezen kívül nem csak az van szépen leosztva, hogy ki mitől retteg, hanem személyes csúcsfegyvereik is vannak a félelmek – így AZ – ellen, ám ez a filmben nem jelenik meg. Pedig a regény mélyebb tartalmainak megértéséhez. Eddie például, aki hipochonder, egy leprás alakot kap AZ-tól, mert ennél ijesztőbb, mint egy fertőzésveszélyes, gyógyíthatatlan beteg, nemigen találni egy hipochonder számára. Igen ám, de Eddie kezében az asztmapipa (ami egyébként placebo), ha kéri, savvá változik, amivel hatékonyan tud Pennywise ellen küzdeni. Stan a világon a legjobban a madarakat szereti, és madárneveket üvölt AZ arcába, mondván, ezerféle madár létezésében hisz, de az övében nem – és ugye a félelmetes dolgok ellen az a legjobb fegyver, ha nem hiszünk bennük, Richie-nek pedig az ezerféle hangon szólni képes nagy szája siet segítségére, és így tovább. A filmben ezek a leosztott fegyverek nincsenek ennyire egyértelműen artikulálva, ki-ki küzd mindennel, ami a keze ügyébe kerül.
Tovább is van, mondom még – a karaktermérgezést elkerülendő egy másik cikkben, hamarosan.
(Borítókép: AFP, Scott Eisen)
