Kultúra

Mindennapi Stephen King-horrorunkat add meg nekünk

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

hypevadász. 2017. 05. 10. 16:30

Korábban a témában:

Igazán nem panaszkodhatnak a Stephen King-rajongók, akkora másodvirágzása van a horrorzseni műveinek, hogy még maga Pennywise is elégedetten csettintene – nem mintha az nekünk olyan jó hír lenne, ha ő csettintget, vagy úgy általában bármit csinál. Akárhogy is, az első vonalbeli filmgyártás mintha újra felfedezte volna magának Kinget, csak idén három művének filmes adaptációja érkezik, kettő mozivásznon, egy tévéképernyőkön – afféle születésnapi ajándékként az idén szeptemberben hetvenéves írónak. Persze lamentálhatnánk a felett, hogy ejnye, az álomgyár már megint csak remake-elni képes, de a helyzet az, hogy az alapján, amit eddig láttunk A köd, A setét torony és az Az újrafeldolgozásaiból, az bizony betonerős. Ezek nem holmi B-listás produkciók, sem a szereposztás, sem az alkotói stáb tekintetében, ráadásul a tavalyi Stranger Things bizonyította, hogy nagyon rezonálnak most a Stephen King-művekre hajazó hangulatok a közönségben.

Itt volt már az ideje, hogy a King-életmű filmes adaptációit rehabilitáljuk, mert a mester döbbenetes méretű bibliográfiájában sajnos jóval kevesebb a valóban erős feldolgozás, mint ahogy azt ezek a könyvek megérdemelnék. Tény, hogy a kevés jól sikerült filmadaptáció bizony TÉNYLEG jó, amihez egyáltalán nem kellene hozzányúlni: az olyan klasszikusok, mint a Ragyogás, A remény rabjai, a Halálsoron nem igényel újragondolást, de azért a 80-as évek rémesen rossz Stephen King-filmjeit bizony illene jóvátenni. Íme, néhány ötlet.

Carrie

Nna. Kezdjük a nehezével. A Carrie-nek többször is nekifutott már a filmgyártás és még mindig az 1976-os legelső nekifutás lett a legerősebb, Brian De Palma filmje Sissy Spacek dermesztően para mimikájával két Oscar-jelölésig vitte, ő és az anyját alakító Piper Laurie is jelölt volt, utóbbi Golden Globe-on is. Mondhatnánk, hogy hagyjuk is így a telekinézissel romboló tinilány történetét, ám sajnos a sztorit aztán annyira megtaposta Hollywood, hogy ezt a csorbát muszáj lenne kiköszörülni. Először is ’99-ben valami ismeretlen elmebajból fakadóan elkészült a Carrie 2 című B-, de inkább ZS-kategóriás sequel, amit jobb lenne elfelejteni. David Carson is így gondolhatta, mert 2002-ben gyorsan megrendezett egy újabb Carrie-remake-et, ezúttal tévéfilmként, ám sajnos ez is legjobb indulattal is a középszerig vitte. Hosszú szünet után 2013-ban aztán megint nekifutottak a sztorinak, pénz is, posztó is akadt, Carrie szerepére az aktuális tinikedvenc Chloe Grace Moretzet castingolták, ám sajnos a végeredményen ez nem látszott. Pedig most, ahogy a gyerekek közti zaklatás az iskola falai közül már az online térbe is kiterjedt, elég sok aktualitással lehetne megspékelni a történetet. Mondjuk a Netflix neki is eshetne, ha már a 13 Reasons Why című szériával ilyen szépen beleásta magát a témába.

Cujo

Oké, be kell vallanom, hogy a Cujót eleddig még nem mertem felvenni az olvasmányaim listájára – könyvmolyság ide vagy oda, a fene sem akar életre szólóan rettegni kezdeni a böhöm nagy, cuki, szőrmók kutyáktól – a Cujo ugyanis egy megveszett bernáthegyi ámokfutásáról szól, amúgy stephenkingesen. De egy erősen megcsinált remake miatt talán rávenném magam – és nem kizárt, hogy meg is kapom, amit akarok, ugyanis úgy egy évvel ezelőtt jött a hír, hogy remake-elik a sztorit. Sajnos azóta nem is tudunk semmit a projektről, az azonban, hogy a film a tervek szerint a Cujo: Canine Unit Joint Operations címen fut majd, arra utal, hogy King művéhez képest itt egynél több kutyáról lesz majd szó. Menő lenne, ha tényleg tisztességesen megcsinálnák, már csak azért is, mert a dolog esélyesen hozna Magyarországnak egy kis GDP-t, A fehér isten óta ugyanis hazánkról már nemzetközi szinten is tudják, hogy kutyakiképzésben királyak vagyunk.

Tűzgyújtó

A Tűzgyújtót még csak egy icipicit taposta meg az álomgyár, hisz csak egy nagyon rossz remake-je készült, míg az 1984-es alapfilm kimondottan rendben van: ha világklasszisnak azért nem is nevezhető, a ’80-as évekbeli Hollywood A-listásai játszottak benne, a főszerepet pedig az akkor még gyereksztár Drew Barrymore alakította. De azért egy mai technológiával felpimpelt, 18+-os feldolgozást simán bevenne a gyomrunk – és bizony, készül is. Áprilisban jött a hír, hogy már rendező is van Akiva Goldsman személyében, aki bár rendezőként relatíve kezdő (ez lesz a második agyjátékfilmje), íróként olyan filmeket is jegyez, mint az Egy csodálatos elme vagy A Da Vinci-kód, sőt, ha már King, ő írta A setét torony szkriptjét is.

Kedvencek temetője

A helyzet a következő: a cikkem célja szerint arról szólt volna, hogy milyen Stephen King-könyveket kellene még remake-elni a közeljövőben – de ahogy kutatni kezdtem a témához, kiderült, hogy ötleteim zömével nem vagyok egyedül, Hollywood valami rejtelmes Stephen King-lázban ég, és csak az IMDb korántsem tökéletes adatbázisa szerint húsz (!!!) King-adaptáció, -remake és –reboot van jelenleg a fejlesztés fázisában. Köztük a Kedvencek temetője is, melynek ’89-es verziója ugyan kimondottan rendben van, de ez például pont az a film, aminek a CGI fejlődésével elérhetővé vált megoldások kimondottan jót tehetnek. Egyelőre nem tudni sokat a filmről, csak hogy jön.

Hasznos holmik

És akkor egy kivétel: a Hasznos holmik újrafeldolgozásáról e pillanatban nincs hír. Persze nem is biztos, hogy szükség van a dologra, az előző filmet mégis csak a nagy Max von Sydow főszereplésével készítették, de a film ezzel együtt sem tudott a legnagyobbak közé kerülni, márpedig a para boltosbácsi története, aki ugyan pont azt adja el neked, amire a legeslegjobban vágysz, az ár olyan súlyos – nagyjából a lelked –, hogy nem biztos, hogy megéri. Az egyik legjobb King-regény, nagyon néznénk belőle egy pszichologizáló, sötét, A-listás feldolgozást – mivel regényként is hosszú és sokrétű, ha lehet, inkább sorozatként.

Álomcsapda

Nem ez a leghíresebb vagy legerősebb King-írás, az biztos, és filmen sem lett kimagaslóan erős, hogy finoman fogalmazzak – pedig még a nagy Morgan Freeman is játszott a filmben. Ám a téma – földönkívüli bigyók alattomos inváziója – nagyon adná magát így, a Stranger Things holdudvarában. Ráadásul a sci-fi és a horror határmezsgyéjén elég izgalmas lenne egy olyan film, ami nem az űrben játszódik.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.