A Dudás László díszlettervező és rendező által készített film történetét Heltai Jenő egy novellája adta, amely a Pesti Hírlap 1927. évi Kincsesházában jelent meg (a teljes történet itt olvasható).
A novella egy orvos, dr. Morbidusz történetét meséli el, akinek városligeti szanatóriuma előtt egy éjszaka különös és titokzatos autó áll meg. Az azt vezető lakáj sürgős beteghez hívja az orvost, aki a legszükségesebbeket összepakolva asszistensével be is pattan az autóba.
Órákon át utaznak, elhagyva a várost, hirtelen feltűnő sziklás vidékeken átvágva, majd a semmiből egy furcsa épület bukkan fel, melynek kapuja lassan kitárul az érkezők előtt.
A házba egy csigalépcsőn át jutva egy hihetetlenül fényes szobában találják magukat, ahol rövidesen feltűnik a beteg, akiről hamar kiderül, hogy
Elmeséli, hogy súlyos beteg, és attól tart, hogy rövidesen meghal. Az orvos megvizsgálja, megerősíti a Halál félelmeit, majd a műtét mellett dönt. Altatás közben dr. Morbidusznak eszébe jut, hogy a kezében az egész emberiség sorsa, hiszen ha a Halál a műtőasztalon hal meg, az emberek örökké élhetnek. Köti az orvosi esküje, de a lehetőségek latolgatása – melynek során a rendező szép átúsztatásokat használ: orvosi diploma, esküre emelt kéz, temetés, gyászoló, fátyollal letakart arcú nő – után végül inkább az emberiség megmentése mellett dönt.
Az átúsztatások visszatérnek, a korábban gyászoló nő fejéről lehull a fátyol, mosolyog, majd rálőnek egy emberre, aki csak mosolyog, és nem hal meg.
A doktor a lakáj felé fordulva széttárja karját, úgy tűnik, sajnálja az esetet, belül viszont hatalmas öröm tölti el. Az orvos összepakol, majd asszisztensével visszatér az autóhoz, de út közben egy szokatlan, hatalmas fiatalember lép elé, átnyújtva egy borítékban az őt megillető honoráriumot, majd hozzáteszi: “elég szomorú, hogy eredménytelen maradt.” Az orvos sajnálkozva válaszol: “Előbb kellett volna…” Mire a fiatalember:
Az orvos megijed, hiszen nem tudta, hogy a Halálnak gyermeke van, de mégiscsak segített az emberiségen, a kezében a pénz, szóval nagy gond nem lehet, így beül az autóba, és hazatér.
A novellához képest a filmben több változtatás is történt, ezek közül a legnagyobb az asszisztensnő megjelenése, amit a rendező úgy indokolt, hogy “egy játékfilmben mindig szükség van női szereplőre is”.
A Halál és az orvos volt az első magyar film, amely animációs és élőszereplős jeleneteket is tartalmazott. Utóbbiak az Amatőr Mozgófényképezők Egyesületének Rákóczi úti székházában készültek, a külső képeket pedig animációs trükkök helyettesítették. A Halál háza egy kartonpapír makett volt, az autót pedig egy játék helyettesítette, amit zsinegen húztak át a kamera előtt. A távoli beállításoknál Dudás fából faragott, festett figurákat használt a szereplők helyett, a házban történő vizsgálat során látható röntgenképeket pedig átvilágított, pauszpapírra készült rajzok helyettesítették.
A film bemutatójára 1937. január 6-án került sor, ugyanabban az évben az amatőrfilmek országos versenyén, a Szent István Kupán pedig a IV. díjat nyerte el. A mű további sorsa nem ismert, valószínűleg a második világháború során tűnt el.
