Moszul, 2017. június 18.
Iraki katonák az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet zászlajával Moszul egyik nyugati negyedében, Sifában 2017. június 17-én. Az iraki hadsereg közlése szerint 2017. június 18-án az iraki erők megkezdték az előrenyomulást Moszul dzsihadisták kezén lévő óvárosában.  (MTI/EPA/Omar Alhajali)
Külföld

Az Iszlám Állam feltámadhat hamvából

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 08. 12. 19:00

Irakban és Szíriában etnikai tisztogatások zajlanak, tárgyalás nélkül zárnak be harcképes szunnita férfiakat, a szunnita mecseteket síitára nevezik át. Még véget sem ért az Iszlám Állam elleni háború, de már elvetették magvát egy következő szalafi-dzsihadista felkelésnek. Elemzés.
Korábban a témában:

Amikor az Iszlám Állam 2014 nyarán a virágkorát élte és Irak területének egyharmadán, valamint Szíria dél-keleti részén kikiáltotta kalifátusát, közel 100 ezer harcossal rendelkezett. Mindemellett több ezren érkeztek külföldről, hogy az ISIS-szel harcolhassanak, vagy hogy megkapják a szükséges ideológiai fejtágítást és technikai kiképzést a külföldi merényletek végrehajtásához. Most, hogy Moszult már visszafoglalták és a még az ISIS kezén lévő területek visszaszerzésére is megindult az előkészület, felvetődik, mi lesz az otthontalan dzsihadistákkal.

Az Egyesült Államok úgy becsülte, hogy 2017 februárjáig több mint 60 ezer ISIS-harcos esett el Irakban és Szíriában.

A Moszult felszabadító iraki erők parancsnoka arról számolt be, hogy csapatai körülbelül 10 ezer harcossal végezhettek a 9 hónapos művelet során; a csatatereket sűrűn borító holttestek igazolják az állításokat.

Zarka, 2016. november 1.
Iraki síita fegyveresek az ostromgyűzűbe zárt észak-iraki Moszultól mintegy 20 kilométerre, nyugatra fekvő és a napokban felszabadított Zarkában 2016. október 31-én. Az iraki kormányhadsereg és a vele szövetséges kurd erők, továbbá szunnita törzsek és az Irán támogatta síita milíciák október 17-én kezdtek nagyszabású hadműveletet Moszul és környéke visszafoglalására az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyvereseitől. (MTI/EPA/Ahmed Dzsalil)
Fotó: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil

Az életben maradt ISIS-harcosok elmenekültek, vagy börtönbe kerültek.

Menekültek közé vegyülve

Az orosz és iráni hivatalos jelentések, valamint a londoni székhelyű megfigyelőközpont, a Syrian Observatory for Human Rights szerint az iszlám Állam vezetője, Abu Bakr Al-Bagdadi is életét vesztette. Ha ez igaz, az súlyos csapás a csoportra, ami már nem definiálhatja magát politikai és katonai erőként, hiszen vezetőségéből alig él valaki és csupán néhány kisebb erődítménnyel rendelkezik.Úgy tűnhet, az Iszlám Államnak befellegzett, de ez nem teljesen igaz.Számolni kell az életben maradt, még szabadlábon lévő dzsihadistákkal. Alig néhány napja a Moszultól észak-nyugatra eső Tal Afarban az ISIS-harcosok bejelentették: a város a kalifátus egyik független állama és a vezetőség mindenkit megbüntet, aki nem engedelmeskedik az utasításaiknak.

Ha az Iszlám Állam teljesen szétforgácsolódik is, van esély, hogy más terrorista csoportok veszik át szerepét. Vagyis az Iszlám Állam mozgalom formájában tovább élhet, korábbi anyagi forrásai és hálózata segítségével újraszerveződik, új stratégiát dolgoz ki.

A múlt héten a londoni székhely Al-Arab újság arról számolt be, hogy a menekültek közé vegyülve számos ISIS-harcos szivárgott át az iraki védelmi vonalakon.Iraki tisztek nyilatkozták, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek átvilágításánál alkalmazott biztonsági intézkedések nem voltak megfelelőek. Hadi Al-Amiri, egy jelentős iraki milícia vezetője múlt szombaton arra figyelmeztetett, hogy az ISIS alvó iraki sejtjei támadásba lendülhetnek, ha a kormány nem deríti fel őket időben. Az iraki dzsihadisták eddigi tevékenységét tekintve azonban úgy tűnik, sem a moszuli katonai vereség, sem a vezetők elvesztése nem hat megsemmisítően a csoportra. Hogy teljesen felszámolják az ISIS-t, a politikai vezetőknek vissza kell foglalniuk a kalifátus minden területét és meg kell akadályozniuk, hogy a félholt szervezet támogatókra találjon a kiábrándult szunnita lakosság körében. A katonai győzelemnél is fontosabb, hogy kezeljék azokat a politikai és gazdasági problémákat, melyek évek óta táplálják a szunniták elégedetlenségét és lehetővé tették az ISIS felemelkedését. E vállalkozás azonban csak akkor lehet sikeres, ha az iraki vezetők felülemelkednek az országot felszabdaló etnikai ellentéteken, és megtalálják a módját, hogy együtt dolgozzanak a a valódi problémák megoldásán.

Ugyanaz megy

Erre azonban nem látni szándékot sem Irakban, sem Szíriában.

Amikor a helyszínen jártunk, javában zajlott a szunnita mecsetek átnevezése és elfoglalása, a kollektív bosszúállás a szunnita lakosságon.

Moszul, 2016. november 16.
Egy férfi nézi a pusztítás nyomait az ostromgyűrűbe zárt Moszul szomszédságában fekvő a-Hamdanijában 2016. november 15-én. Az iraki kormányhadsereg és a vele szövetséges kurd erők, továbbá szunnita törzsek és az Irán támogatta síita milíciák október 17-én kezdtek nagyszabású hadműveletet Moszul és környéke visszafoglalására az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyvereseitől. (MTI/EPA/Ahmed Dzsalil)
Fotó: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil

Ráadásul borítékolható, hogy a közelgő iraki választásokon a szunniták kevés képviselőt küldhetnek a parlamentbe, és még az Iszlám Állam előtti időkhöz képest is kevesebb forrást kapnak majd a központi kormányzattól.

Ne felejtsük, hogy a szunnita felkeléshez elsősorban ez vezetett. Pedig fontos lenne, hogy Irak nagyszámú szunnita kisebbsége politikai szerephez jusson. A felszabadított területek csak úgy úszhatják meg, hogy újra szélsőséges csoportok irányítása alá kerüljenek, ha a bagdadi vezetés engedi, hogy a szunniták legyenek a tartományaik képviselői. Decentralizált kormányzati rendszerre lenne szükség, ahol a szunnita többségű tartományok rendelkezhetnek maguk felett. Ilyenről azonban szó sincs. Az iraki kormányzat azon van, hogy megakadályozza a kurd autonómia független állammá nyilvánítását és kiszakadását az országból. Pedig autonómia nélkül a szunniták újraradikalizálódása biztosra vehető.A bagdadi kormánynak ki kell dolgoznia azt is, hogyan intézkedik az Iszlám Állam által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, különös figyelmet fordítva a civileket ért atrocitásokra. Az átmeneti igazságszolgáltatási folyamatok középpontjában ISIS áldozatai kell álljanak.

Ha a bagdadi vezetés nem tud megbirkózni a kihívásokkal, valószínűsíthető az ISIS feltámadása.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Omar Alhajali

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.