Külföld
Punkaharju, 2017. július 27.
Sauli Niinistö finn elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtóértekezletet tart a finnországi Punkaharjuban 2017. július 27-én. Putyin a Finnország függetlenségének 100. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségekre érkezett a szomszédos országba. Finnország 1917. december 6-án, az 1917-es októberi orosz forradalom után kiáltotta ki függetlenségét. (MTI/EPA/Mauri Ratilainen)

Putyin nem mindig tűri el a szemtelenséget

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

2017. 07. 27. 17:14

Végletesen cinikusnak tartja az Oroszország ellen tervezett új amerikai szankciókat Vlagyimir Putyin és szerinte a szankciók azt jelentik, hogy az Egyesült Államok a saját szövetségesei rovására próbálja megvédeni a geopolitikai érdekeit. Az orosz elnök erről a finnországi Savonlinnában beszélt csütörtökön, amikor felkereste az országot függetlensége kikiáltásának századik évfordulóján. Kijelentette, hogy a szankciók pontos tartalmának ismeretében mindenképpen válaszolni fognak rájuk.

Hozzátette, hogy Oroszország egyelőre visszafogottan viselkedik Washington politikájával szemben, de nem lehet mindig eltűrni mások szemtelenségét. Reméli, hogy a helyzet valamikor megváltozik és a két ország viszonya “új minőségi szintre” jut.

Az amerikai képviselőház szerdán megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat tartalmazó törvénycsomagot, és továbbküldte voksolásra a szenátusba. Szerda esti információk szerint a szenátusban is megállapodásra jutottak a politikusok és várhatóan még a héten jóváhagyják a törvénycsomagot. A vita a szenátorok között az észak-koreai szankciókról folyt, egyes szenátorok ugyanis ellenezték a Phenjannal szembeni újabb lépéseket.

A törvénycsomagban megfogalmazott szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.

A törvény korlátozná az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit orosz vállalatokban, s amerikai cégek nem vehetnének részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése 33 százalékos vagy ennél nagyobb arányú. Amerikai bankok már eddig sem folyósíthattak hoszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.

Az új szankciók európai – német, holland, osztrák, francia – vállalatokat is érintenek: pénzbüntetést kellene fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban, köztük a több mint 11 milliárd dolláros beruházással készülő Északi Áramlat-2 olajvezeték megépítésében, vagy valamilyen módon segítik ezeket a beruházásokat. A tervezet eddigi végső változata szerint azonban az európai vállalatokra kirótt büntetés nem kötelező érvényű, az elnök döntésétől függ.

A törvénycsomag fontos része, hogy kongresszusi jóváhagyást ír elő az amerikai elnöknek minden olyan döntést illetően, amely “jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát”. Vagyis Donald Trump nem oldhatná fel a Moszkva elleni szankciókat saját hatáskörében.

A Fehér Ház eleinte habozott, a héten azonban Sarah Huckabee Sanders szóvivő megerősítette, hogy Donald Trump várhatóan aláírja s ezzel törvényerőre emelkednek a szankciók. Ugyanakkor Anthony Scaramucci, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója szerint az elnök “aláírhatja a szankciókról szóló törvénycsomagot a jelenlegi formájában is, de akár meg is vétózhatja, hogy még keményebb megállapodás szülessen Oroszország ellen”.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.