Ki lehet toloncolni Németországból a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott külföldieket, akkor is, ha nem követtek el bűncselekményt – döntött csütörtökön a német alkotmánybíróság.
A határozat szerint a kitoloncolás elrendeléséhez nem szükséges, hogy az illető részéről konkrét veszély fenyegessen. Tehát nem csak akkor lehet egy terrorveszélyesként számon tartott embert eltávolítani az országból, amikor a hatóságok tudomást szereznek arról, hogy merényletre készül, és eljárást indítanak ellene. Elég az is, ha arra utaló jeleket tapasztalnak, hogy veszélyessé válhat.
Szeptember 11. ihlette a törvényt
A bíróság a döntésével kimondta, hogy összefér az alaptörvénnyel a harmadik – nem EU-s – országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 58. paragrafusa, miszerint elrendelhető a külföldiek kitoloncolása, ha miattuk “tényeken alapuló prognózis” alapján az ország biztonságát fenyegető súlyos veszély vagy terrorcselekmény elhárítására lehet szükség.
Egy algériain statuáltak példát
Az alkotmánybíróság egy algériai származású férfi ügyében döntött. A német feleségével és két gyermekével Brémában élő 36 éves férit a hatóságok azért akarták eltávolítani az országból az 58. paragrafus alapján, mert az Iszlám Állam támogatójának tartották, és feltételezték, hogy nem riad vissza az erőszaktól. Arra hivatkoztak, eldicsekedett azzal, hogy egyik fivére és egyik nővére öngyilkos merényletet hajtott végre Irakban az IÁ nevében, és dicsőítette a szintén az IÁ követőjeként gyilkoló berlini támadót, Anis Amrit.
A férfi megtámadta a brémai szenátus kitoloncolási határozatát. Az ügy a közigazgatási bíróság után került az alkotmánybírósághoz, ami helybenhagyta annak döntését. Azt a megkötést is, hogy a német hatóságoknak a kitoloncolás előtt be kell szerezniük az algériai szervek kötelező érvényű állásfoglalását arról, hogy az illetőt hazájában méltányos, erőszakmentes elbánásban részesítik.
(MTI)
