Electoral posters of the second round for the Presidential in France. Paris, France, May 4, 2017.
Affiches électorales du second tour pour la Présidentielle en France. Paris, France, 4 mai 2017.
Külföld

Trump győzelménél is nagyobbat ütne, ha megválasztanák Le Pent

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 05. 07. 08:01

Korábban a témában:

Az amerikai elnökválasztás és a Brexit tavaly megtanította, hogy a közvélemény-kutatások ideje lejárt, de legalábbis a felméréseket fenntartással kell kezelni. Részben ezért is övezte a megszokottnál is nagyobb érdeklődés két hete a francia elnökválasztás első fordulóját, ahol négyen is komoly esélyekkel indultak.

A kampányfinisben tulajdonképpen minden hiteles szervezet azt jósolta, hogy Emmanuel Macron és Marine Le Pen jut majd tovább, becsléseik pedig szinte tizedszázalék pontossággal érvényesültek is. Ez pedig nem sok jót ígér a Nemzeti Front jelöltjének a mai második forduló előtt.

Miután kijöttek az eredmények, már az első felmérések Macron 62 százalékos győzelmét vetítették előre, előnyéből pedig azóta semmit nem engedett, sőt, tovább erősödött. De ne szaladjunk ennyire előre.

Utolsó szalmaszál

Jacques Chirac 2002-ben megrendítő győzelmet aratott az elnökválasztás fináléjában Jean-Marie Le Pen, Marine Le Pen apja ellen, miután az egész politikai elit beállt mögé.

A történelem ismétli önmagát, hiszen most a leköszönő elnök, a szocialista Francois Hollande, uniós vezetők, a bukott – az első fordulóban harmadikként végző – jobbközép Francois Fillon, és még Barack Obama is nyíltan Macront támogatja.

Az egyetlen különbség, hogy Jean-Luc Mélenchon – az első körben negyedik, így szintén kiesett – szélsőbaloldali jelölt nem foglalt állást, hogy kire szavaz majd a két fél közül.

Esetében ez azért fontos, mert egy karizmatikus vezetőről van szó, akinek idáig itták a szavait támogatói, de most iránymutatás nélkül maradtak. És hétmillió emberről beszélünk.Mélenchon inkább egy online kérdőíven megkérdezte szimpatizánsai véleményét. A héten közölt eredmények szerint a 243 ezer válaszadó 65 százaléka nem Macronra szavaz majd. Ami viszont Le Pen támogatása mellett jelenthet érvénytelen voksot és távolmaradást is.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front koronázatlan királynőjének bennük maradt az utolsó reménye, de ez alighanem kevés lesz.

French presidential election candidate for the far-right Front National (FN) party, Marine Le Pen (L) and French presidential election candidate for the En Marche ! movement, Emmanuel Macron pose prior to the start of a live brodcast face-to-face televised debate in television studios of French public national television channel France 2, and French private channel TF1 in La Plaine-Saint-Denis, north of Paris, on May 3, 2017 as part of the second round election campaign.
Pro-EU centrist Emmanuel Macron and far-right leader Marine Le Pen face off in a final televised debate on May 3 that will showcase their starkly different visions of France's future ahead of this weekend's presidential election run-off.  / AFP PHOTO / POOL / Eric FEFERBERG / ALTERNATIVE CROP
Fotó: Europress

Mit akarnak?

Macron:

  • 50 milliárd eurós állami beruházást a munkahelyi képzésre, a megújuló energiaforrásokra való áttérésre, az infrastruktúra és a modernizáció fedezésére.
  • A társasági adó csökkentését 33-ról 25 százalékra.
  • Nagyobb mozgásteret a vállalatoknak a 35 órás munkahétre történő átállásra.
  • A munkanélküliségi ráta 7 százalékra csökkentését a mostani 9,7 százalékról.
  • A szemüvegek, fogsorok és hallókészülékek teljes költségének megtérítését.
  • A 15 év alatti diákok számára megtiltani a mobiltelefonok használatát, a 18 éveseknek pedig moziban, színházban és koncerteken elkölthető egyszeri 500 eurós kulturális támogatást nyújtani.
  • A terrorizmus elleni küzdelem jegyében újabb tízezer rendőrt állítana szolgálatba és 15 ezerrel megnövelné a börtönök férőhelyét.

Le Pen:

  • Brüsszellel tárgyalni az új Európai Unióról. Ha ez sikertelen, referendumot tartana az EU-tagságról.
  • Kilépni az eurózónából és a NATO-ból.
  • Az illegális bevándorlók azonnali kitoloncolását, és a legális bevándorlók számának évi tízezerre csökkentését.
  • A szélsőséges mecsetek bezáratását.
  • A nyugdíjkorhatár 60 évre való csökkentését és 35 órás munkahetet.
  • Visszahozni a halálbüntetést.

Kudarcba fulladt hajrá

Le Pen tisztában volt vele, hogy a rendelkezésére álló két hétben valamivel elő kell előrukkolnia, hogy egyáltalán maradjon esélye Macron ellen.

Ideiglenesen lemondott a pártelnöki posztjáról, hogy úgymond a francia népet képviselhesse. Ezzel megpróbált magához csalogatni olyan szavazókat, akik ignorálják a Nemzeti Frontot, akár múltja, Jean-Marie Le Pen miatt.

Múlt héten csőbe húzta ellenfelét, aki hivatalos látogatást tett a jövő nyáron bezáró Whirlpool-gyárban Amiens-ben. Le Pen ugyanazon a napon meglepetésszerűen megjelent a helyszínen, kezet fogott a munkásokkal, és közben kellőképpen felbőszítette őket ahhoz, hogy később több mint egy órán át sakkban tartsák az exbankár Macront.

Az akció öngólnak bizonyult, Macron hozzá szokatlan módon beleállt a vitába, mikrofont adott az alkalmazottak kezébe, meghallgatta őket, válaszolt a kérdéseikre és lehazugozta Le Pent.

A radikális szélsőjobboldali jelölt aztán folytatta vesszőfutását, kampányának egyik állomásán egy az egyben lekopizta Fillon beszédét, amit lehetetlen kimagyarázni.

A televíziós vitában hiába próbált eszméihez méltóan vehemensen és támadóan fellépni, Macron a higgadtságával tulajdonképpen a földbe tiporta őt.

A napokban bejelentette, hogy amennyiben megválasztják, az első körben hatodik helyen végzett, nacionalista Nicolas Dupont-Aignant nevezi majd ki miniszterelnöknek. A húzással nyert nagyjából egy-kétmillió szavazatot, de a húsz százalékpontos különbséget ezzel sem tudja ledolgozni.

This picture, taken on May 5, 2017 an electoral card next to ballots for French presidential election candidate for the En Marche ! movement, Emmanuel Macron (L) and French presidential election candidate for the far-right Front National Marine Le Pen and on a ballot box at a polling station in  Rennes, western France, two days ahead of the second-round run-off of France's presidential election. / AFP PHOTO / DAMIEN MEYER
Fotó: Europress

A jövő zenéje

Macron semmit nem csinált másként, mint az első forduló előtt. Bízik a jól ismert mondás erejében, miszerint a franciák először a szívükkel, aztán a fejükkel szavaznak.

A józan ész pedig inkább azt diktálja, hogy Le Pennek nem szabad hatalomra kerülnie.

Népszerűségét alapvetően annak köszönheti, hogy (bár rövid ideig miniszter is volt a baloldali Valls-kormányban) új arc a politikában. Fiatal és jó kiállású, nála 25 évvel idősebb feleségét – aki középiskolai tanára volt – vastapssal köszöntik a rendezvényeken, és mindig ügyelt rá, hogy programját csak felületesen ismertesse a nagyérdeművel, annak részleteiben ne merüljön el.

Péntek éjjel hekkerek törték fel a levelezését, de a kampánycsend miatt a média azok megszerzése esetén sem közölheti a levelek tartalmát. Ha egyáltalán találnának benne olyat, ami rossz fényt vetne az éllovasra.

Két hete megingathatatlanul legalább húsz százalékkal vezet Le Pen előtt a létező összes közvélemény-kutatás szerint. Nagyon valószínű, hogy nyerni fog, és inkább csak az a kérdés, milyen arányban.

Neki inkább amiatt fájhat a feje, hogy mivel pártja tavaly alakult, egyetlen tagja sincs a parlamentben. A parlamenti választásokat júniusban rendezik Franciaországban, és ha ott nem sikerül többséget szereznie, akkor elképzelései nagy részét aligha tudja megvalósítani.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.