Az aleppói fekély, ahogyan a brit bulvársajtó nevezte, minden csak nem új keletű betegség Európában.
A cutan leishmaniasis-t nem húsevő baktérium, hanem egy egysejtű parazita okozza, ami egyes szúnyogfajok tápcsatornájában él. A fertőzés emberről emberre nem terjed.
Legalább 30 leishmania-fajta van, amelyek közül 18 eredményezhet emberi megbetegedést. A protozoon különböző fajaival való fertőzés bőrelváltozásokat, száj- és orrnyálkahártya fekélyeket és olykor végzetes kimenetelű szervi szóródásokat okozhat. Az egyes fajták földrajzi előfordulása meghatározott, és az általuk kiváltott kórforma fajtafüggő.
Noha a leishmaniasis kórokozói nem okoznak az influenzavírushoz hasonlóan robbanásszerűen terjedő járványokat, de ez a betegség a WHO becslése alapján, a világon mintegy 350 millió embert veszélyeztet. A bőrt és a nyálkahártyát érintő megjelenési formájában évente 1-1,5 millióan, a zsigeri elváltozásokat okozóban pedig félmillióan betegednek meg. A fertőzöttek száma 12 millióra becsülhető. A kórkép mintegy 90 országban előfordul, és fertőzött területnek számít az egész földközi-tengeri térség is.
A nyomor hozza elő
A szíriai polgárháború által kiváltott menekülthullám a betegség robbanását idézte elő. Az Amerikai Járványügyi Központ szerint 2013-ban már 41 ezer olyan megbetegedést regisztráltak, melyek közvetlen kiváltó okának a menekültek tekinthetők – a legyengült, vitaminhiányban szenvedő szerencsétlenek védtelenek a parazitával szemben, és olyan területekre is bevitték magukkal, ahol azelőtt nem volt jellemző a megjelenése.
A betegséget már a török menekülttáborokban is kimutatták: Nizipben például több száz esetet regisztráltak, de Libanonban is jelezték a tömeges megjelenését.
A menekülttáborok zsúfoltak, gyakran pokoli lakhatási körülményekkel, akár ivóvízhiánnyal. Mindez ideális környezet a fekély terjedéséhez. Egy jól táplált, tiszta vízhez és megfelelő egészségügyi hozzáféréssel rendelkező európai számára a megfertőződés esélye csekély.
Pánikkeltés
A megbetegedésekről szóló híreket már felkapta a brit bulvármédia és rendesen ki is színezték, hogy pánikot keltsenek.
Alvaro Acosta-Serrano, a liverpooli Tropical Medicine docense szerint – aki a legfrissebb adatokat szolgáltatta a járványról – a brit bulvársajtó egyszerűen meghamisította tanulmányának eredményeit.
A hír, miszerint az ISIS által hátrahagyott fertőző holttestek terjesztik a betegséget, nem több puszta kitalációnál
– nyilatkozta Acosta-Serrano.
A kór hosszú ideje a közel-keleti konfliktusok ismert tényezője. Acosta-Serrano szerint
az olyan országokban, mint Libanon, ahol a lakosság 25 százalékkal nőtt a szír menekültek miatt, több mint ezer esetet regisztráltak. Korábban évente két-három esetről érkezett jelentés.
A háború sújtotta Szíriában és a környező területeken lassan járványveszélyről beszélhetünk.
A szír háborút megelőzően az aleppói fekély ritka, gyógyítható betegségnek számított, amely sosem volt halálos kimenetelű. Az Egészségügyi Világszervezet az elhanyagolt trópusi betegségek közé sorolta.
A szír lakosság nagymértékű kivándorlása, amely a második világháborús népvándorlással vetekszik, kedvezett az aleppói fekély terjedésének. A tanulmány szerint 2013 első felében 41 ezer esetet dokumentáltak Szíriában.
Acosta-Serrano szerint az Egyesült Királyság európai uniós népszavazása előtt a politika bevándorlóellenes hangulatkeltésre használta a fekélyes megbetegedésről szóló felvételeket.
A háborúban a szír közkórházak több mint fele tönkrement. Az ország legnagyobb részében nincs egészségügyi ellátás, így esély sincs a megbetegedések visszaszorítására. Az adatgyűjtés is nehézségekbe ütközik. Acosta-Serrano és kutatócsapata Waleed Al Salem segítségével jutott információhoz.
A tanulmány szerint minél előbb fel kell venni a harcot a betegséggel.
Alapos járványügyi felmérésre van szükség. A menekülttáborokat rovarirtóval kezelt szúnyoghálókkal kell felszerelni és megfelelő orvosi kezelést kell biztosítani a fertőzötteknek. Ehhez mindenekelőtt pénz kell
– nyilatkozta Acosta-Serrano.
