A takarékossági lépéseknek várhatóan
a szerb, az albán, a macedón, valamint a karibi térségbe sugárzott
angol és az Afrikába irányuló portugál nyelvű adások esnek áldozatául.
A BBC ezzel egyidőben azt is közölte, hogy jelentős leépítések is várhatók a World Service-nél, amelynek 2400 munkatársa közül az előzetes bejelentés szerint 650-et elbocsátanak és mindezzel évi 46 millió fontot, azaz 15 milliárd forintot kívánnak megtakarítani.
A BBC 1932-ben alapított Világszolgálatának jelenleg évente 272 millió fontos működési költségeit eddig teljes egészében a brit külügyminisztérium fedezte, ám a tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális kormánykoalíció októberben bejelentette, hogy a súlyos költségvetési helyzet közepette elkezdett általános megszorító program részeként a World Service finanszírozását áthárítja a BBC-re.
A BBC Világszolgálata 2005 végén bezárta a magyar, a bolgár, a horvát, a
cseh, a görög, a kazah, a lengyel, a szlovák, a szlovén és a thai
szekciót.
Nigel Chapman, a World Service akkori igazgatója a lépést annak idején
azzal indokolta, hogy a kelet-európai adások a hidegháború idején “a
szabad, független információ jelzőfényei voltak”, azóta azonban ezek az
országok átalakultak, sok közülük az EU tagja lett, a független média
virágzik, valós választási lehetőség van a tévék és rádiók között.
Ebben a helyzetben a World Service hallgatósága csökkenni
kezdett: a kelet-európai országokban a megszüntetés évében már
hárommilliónál is kevesebben hallgatták az adásokat, jóllehet még öt
évvel korábban is csaknem hétmilliós volt a hallgatói tábor – fejtegette
annak idején a World Service igazgatója.
A BBC akkoriban
cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a megszüntetett kelet-európai
adások a nem sokkal később elindított arab nyelvű BBC-hírtelevízió
finanszírozási igényeinek estek áldozatául; az akkori hivatalos
megfogalmazás szerint a felszámolt rádióadások “a prioritások
átrendezésének” jegyében szűntek meg.
