„Az orosz külügyminisztérium hivatalos jegyzéket juttatott el a japán külügyminisztériumnak, és reméli, levonják a megfelelő következtetéseket a japán fellépés következtében kialakult helyzetből” – áll a moszkvai tárca honlapján közzétett nyilatkozatban. E szerint a japán sajtó beszámolt arról, hogy a kormány elfogadta a külügyminisztérium által Tokiónak a Kuril-szigetekkel kapcsolatos állásfoglalásáról előterjesztett dokumentumot, s ebben ismét szerepel az „Oroszország által törvénytelenül megszállt” kifejezés.
Moszkvában a „lehető legkomolyabb figyelemmel vették tudomásul a japán kormány említett lépését” – szól a dokumentum, és rámutat: „Az orosz külügyi tárca szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a déli Kuril-szigetek az Oroszországi Föderáció területének elidegeníthetetlen részét alkotják a második világháború kimenetelének törvényes alapján, összhangban a szövetséges hatalmak között létrejött, Japán számára kötelező jogi érvénnyel bíró megállapodással és az ENSZ Japán által is ratifikált alapokmányával”.
Az orosz külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a megfogalmazást, s azt, hogy a japán kormány a dokumentumot jóváhagyta. „Az orosz fél egyebek között legmagasabb szinten is figyelmeztetett arra, hogy a békés megegyezésről folyó kétoldalú párbeszéd számára csakis a kívánttal ellentétes eredményt hozhatnak az ilyen lépések. Tokió jelen lépései ellentétben állnak azzal, hogy a két ország vezetői rögzítették kölcsönös megértésüket azt illetően, hogy feltétlenül meg kell teremteni az együttműködés normális, kölcsönös tiszteleten alapuló légkörét, beleértve a békeszerződés és a határkijelölés problémakörét is” – mutatott rá a nyilatkozat. Hangsúlyozta: Oroszország a maga részéről elkötelezett a Japánhoz fűződő kapcsolatok konstruktív légkörben való fejlesztése mellett.
A második világháború végén a Szovjetunió katonai erővel visszavette Szahalin déli részét és a Kuril-szigeteket, de Japán fenntartja követelését a legdélebbi Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai szigetekre. Az ötvenes években már közelinek látszott a megállapodás, s született is egy szerződés, amelyet azért nem békeszerződésnek neveznek, mert a négy sziget kérdését nem rendezi. Oroszország ugyan felajánlott kettőt a négy közül azzal a feltétellel, hogy Japán lemond további területi igényeiről, de Tokió mind a négyet követelte, ezt pedig Moszkva nem fogadta el. Borisz Jelcin elnöksége óta egyre több békülékeny gesztusnak értékelhető nyilatkozatot tett mindkét fél, s ezután váratlannak nevezhető az említett állásfoglalás jóváhagyása a japán kormány által.
