A vizsgálatban szereplő macedónoknak csak 3 százaléka mondta azt, hogy az EU- és NATO-tagság az ország hivatalos nevének a megváltoztatása árán is elfogadható. A lakosság 35 százalékát kitevő albánoknak a 69 százaléka viszont nem tartotta nagynak ezt az árat. Az albánok 84, a macedónok 57 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-tagság általában jó lenne.
A két fő népcsoport közti fegyveres összecsapásokat lezáró, s az albánok jogait kiterjesztő 2001-es ohridi megállapodásról az albánok 70 százaléka gondolja azt, hogy hosszú távú megoldást jelent, a macedónoknak azonban csak a 30 százaléka ért egyet ezzel. Az utóbbiak 29 százaléka tartja valószínűnek, hogy újabb fegyveres konfliktus robban ki a térségben.
Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a Macedónia neve körüli nemzetközi vita csaknem két évtizede, a volt Jugoszláv köztársaság függetlenné válása óta tart, s az egyik komoly fékje az ország EU-hoz és NATO-hoz közeledésének. Görögország vétózta meg a szerinte soviniszta névválasztást, arra hivatkozva, hogy Szkopjének a macedónok lakta északnyugat-görögországi területek megszerzésére irányuló törekvéséhez illeszkedik, egyébként pedig a görög történelem egy elemének kisajátításával (Macedónia-Makedónia) akar történelmi identitást teremteni.
Athénnak sikerült is elérnie, hogy az országot Macedónia Korábbi Jugoszláv Köztársaság néven vegyék fel minden nemzetközi szervezetbe, s azóta is azon van, hogy a Macedónia névnek valamilyen magyarázó bővítménnyel ellátott változatát erőltesse rá szomszédjára, amit az mereven elutasít. A tárgyalások – amerikai közvetítéssel – évek óta tartanak, de még semmilyen eredményt sem hoztak.
Görögország pedig továbbra is következetesen megakadályozza Szkopje minden, az EU-hoz és NATO-hoz való közeledésre tett kísérletét.
