„A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt Szlovákiába invitáló, jellemzően szívélyes szlovák meghívásunkra Göncz Kinga magyar külügyminiszter ultimátummal válaszolt” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Robert Fico szlovák kormányfő. Tűrhetetlennek nevezte, hogy Csáky Pál, a szlovák parlament képviselője, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke „a magyar kormány védelmét élvezze”.
Robert Fico (MTI)
Fasiszta bábállam
Az 1938-as müncheni döntés feldarabolta Csehszlovákiát, az első bécsi döntés pedig Magyarországhoz csatolta Szlovákia déli, többségében magyarok lakta területeit. A „maradék Szlovákia” területén Jozef Tiso vezetésével még ebben az évben kikiáltották az első Szlovák Köztársaságot. A német segítséggel alakult állam ténylegesen fasiszta csatlósállam volt.
(forrás: wikipedia.hu)
Fico szerint Göncz Kinga azt üzente Pozsonynak: „ha nem fogadtok szót, majd meglátjátok, milyen diplomáciai poklot zúdítunk rátok”. „A válaszom erre az, hogy nagyon kategorikusan nemet mondok.” Nyilván a müncheni paktumra utalva „külön szomorú időszerűséget” tulajdonított annak, hogy a magyar külügyminiszter „ultimátuma egybeesik egy másik, hetven évvel ezelőtti ultimátum évfordulójával”.
A szlovák kormányfő szerint a magyar ultimátum „a magyarok hosszú távú közép-európai megerősítését” célzó stratégia része. Az önálló Szlovákia létrejötte, 1993 januárja óta „minden eddigi magyar kormány azonos, módszeresen szlovákellenes stratégiát követ”. „Mi azonban nem engedjük meg, hogy bárki a szlovák nemzeti és állami érdekek rovására szerezzen érvényt a magyarság terjeszkedését célzó koncepciójának. Különösképpen azt nem, hogy ezt az érdekünkben álló jószomszédi kapcsolatok kárára tegye” – fogalmazott Fico.
Magyarország aláássa a térség stabilitását?
Mint mondta, Szlovákia kormánya semmi olyat nem tett, amiért ne lenne tiszta a lelkiismerete, s ami ilyen lépésre jogosítaná fel a magyar külügyminisztert. „Ellenkezőleg. Kijelenthetem, hogy a magyar ultimátumok és a magyar kormánypolitika súlyosan veszélyeztetik a közép-európai térség stabilitását”. Az ilyen felelőtlenségre nemcsak a jelenlegi, de a mindenkori szlovák kormány azonos módon fog reagálni, legyen az majdan balközép vagy jobbközép kormány.
Ezzel együtt továbbra is érvényes Gyurcsány Ferenc szlovákiai meghívása, mert ő bizony nem adja meg a magyar miniszterelnöknek azt az örömöt, hogy – „ahogy azt Gyurcsány Visegrádon velem megtette” – egyik pillanatról a másikra eláll kettejük alaposan előkészített kétoldalú megbeszélésétől. Fico szerint – ellentétben az ultimátummal – az ő kormánya „még a Magyar Gárdára is a jellegzetes szlovák visszafogottsággal reagált”, nemkülönben az egyéb sérelmek sorozatára.
Göncz az unióhoz fordul
Közben Göncz Kinga külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországaz Európai Unióhoz fordul, ha bebizonyosodik, hogy a
felvidéki magyar iskolák kevesebbet kapnak az uniós támogatásokból,
mint a szlovákok.
Mindenekelőtt pontos adatokra van szükség. Azonban, ha bebizonyosodik, hogy a magyar iskolák kevesebbet kapnak az uniós támogatásokból, akkor kötelességünk az európai intézményekhez fordulni – mondta Göncz Kinga.
Az elmúlt hetek magyarellenes kijelentései ellenére folytatódnak az informális miniszterelnöki tárgyalások és a külügyminiszteri egyeztetések is – tette hozzá.
