Nagyvilág

Ukrán címer a Vereckei-hágón

Ukrán címert és márványtáblát szereltek a Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékműre. Nacionalista szervezetek az emlékmű lebontását követelik.

Ukrán nacionalista fiatalok csoportja pénteken ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékműre.

Az ungvári magyar főkonzul az eset után, még pénteken megkereste a megyei kormányzó titkárságát, és kérte, hogy távolítsák el a táblát és a címert.

Az Életfát jelképezi

Az Életfát jelképezi


Meggyalázott emlékmű


A Vereckei-hágóra ukrán nemzeti zászlókkal felvonuló mintegy ötven fiatal közül többen felmásztak a hét méter magas emlékműre, és a homlokzatán fémből készült ukrán címert helyeztek el. Eközben az emlékmű aljára néhányan villanyfúróval és szabványos rögzítő elemekkel márványtáblát erősítettek.

A táblába előzőleg a Vereckei-hágón 1939-ben állítólag kivégzett ukrán fegyveres ellenállókat dicsőítő és az atrocitásokért a magyar nép nevében bocsánatot kérő ukrán nyelvű szöveget véstek.

Turul és életfa

A honfoglalási emlékmű elődjét még a millennium évében (1896) állították az akkori országhatáron. A turulos szobor Trianon után a csehszlovák érát még átvészelte, véglegesen a szovjet hatóságok távolították el a második világháború után. A rendszerváltás után viszont újra felvetődött egy új emlékjel felállításának igénye. Ennek ötletét a Magyarok Világszövetsége vetette fel 1995-ben. A kárpátaljai Mattl Péter szobrászművész által tervezett és kivitelezett emlékmű azonban az ukrán nacionalisták heves ellenállása miatt csak részben készült el, s azóta torzóként jelképezte a magyarság sajátos helyzetét Ukrajnában.

A magyar diplomácia részéről megnyilvánuló óvatos hozzáállás sokáig meghiúsította a honfoglalási emlékmű befejezését, mígnem Sólyom László magyar és Viktor Juscsenko ukrán államfő őszi kárpátaljai csúcstalálkozóján, úgy tűnt, végre pont kerülhetett az ügy végére. Mattl Péter ez év februárjában kapta kézhez a megbízatást a torzó befejezésére.

Az alkotás egy – hét masszív tömbből álló – piramist formáz, amely az Életfát jelképezi. A hét tömb a honfoglaló törzseknek állít emléket. A „piramis” közepén lévő nyílás tulajdonképpen egy összekötő kapu Kelet és Nyugat között. Ennek középpontjában egy fekete márványkocka áll. A rajta lévő kereszt a kereszténység magyarok általi felvételére emlékeztet.

Sokáig torzóként jelképezte a magyarság sajátos helyzetét

Sokáig torzóként jelképezte a magyarság sajátos helyzetét


A magyar zászlót is kitiltanák

A nacionalista Szvoboda Összukrajnai Szövetség hivatalosan is a vereckei honfoglalási emlékmű és a munkácsi vár turulos oszlopának lebontását, valamint a magyar nemzeti zászlóknak a kárpátaljai magyarlakta települések közintézményeiről való eltávolítását követeli. A szervezet az ugyancsak szélsőjobboldali, ukrán nacionalista szellemiségű Tribuna című ungvári lap hétvégi számában tette közzé nyilatkozatát, amelyben a szerinte Kárpátalján tapasztalható szakadár és ukránellenes tevékenység felszámolására, továbbá Ukrajna területi integritásának megoltalmazására szólítja fel az ország közjogi méltóságait.

Az ukrán nacionalista szervezet egyebek mellett azt követeli az ukrán állam vezetőitől, hogy bontassák le a vereckei magyar emlékművet és a turulmadaras oszlopot a munkácsi várban, távolíttassák el az idegen zászlókat az állami és önkormányzati épületekről Kárpátalján, követeljenek Budapesttől bocsánatkérést és kárpótlást azokért az “atrocitásokért”, amelyeket Kárpátalja 1939 és 1944 közötti “fasiszta megszállása” idején követett el Magyarország az ukránok és más nemzetiségek ellen, továbbá követeljék, hogy a magyar levéltárak Kárpát-Ukrajnával kapcsolatos anyagait ukrán szakemberek is kutathassák.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik