A Moszkovszkij Komszomolec című lap Bonbon acél töltelékkel című cikkében úgy vélte: csütörtökön Medvegyev kifejtette e külpolitika elméleti alapjait, a FÁK-csúcson pedig hozzálátott megvalósításához.
A lap emlékeztetett Vlagyimir Putyin nevezetes müncheni beszédére, s összehasonlításként kiemelte: míg Putyin az Egyesült Államok agresszív politikájáról szólt, addig Medvegyev azt mondta, hogy “az atlantizmusnak történelmileg lejárt az ideje”, Amerikát Európához sorolta. Hangsúlyozta: az európai civilizációnak három ága van, Oroszország, az Európai Unió és Észak-Amerika és az euroatlanti térség egységéről kell beszélni.
Tovább a putyini úton?
Az amerikai rakétapajzs elemeinek kelet-európai állomásoztatását is felhozta Medvegyev, de eléggé ködös formában: “Meg kell érteni, hogy hová vezet egyes államok marginalizálása és elszigetelése, eltérő biztonságú területek létrehozása – mondta.
A cikk szerint ez Putyin szintén Münchenben elhangzott kemény szavai után kellemesebben hangozhatott az európai füleknek, a lényeget tekintve azonban ugyanazt mondták.
A kommentár szerint Medvegyev müncheni beszédében az európai biztonsági szerződés megkötésére tett javaslat volt a leglényegesebb indítvány.
Medvegyev bekeményített
A Vedomosztyi úgy ítélte meg, hogy Medvegyev keménynek mutatkozott a FÁK tagállamok pénteki szentpétervári informális csúcstalálkozóján. A Viktor Juscsenko ukrán és Mihail Szaakasvili grúz államfővel folytatott megbeszélésén Medvegyev a két ország esetleges NATO-csatlakozásával kapcsolatban fejtette ki véleményét.
Szaakasvilit arra figyelmeztette, hogy ez a konfrontációs spirál újabb körét vonhatja maga után, míg ukrán kollégájának azt hangsúlyozta, hogy a csatlakozás ellentmondana a két ország barátsági szerződésének, mivel veszélyeztetné Oroszország biztonságát. Emellett felhívta a figyelmét arra, hogy a Fekete-tengeri flotta krimi állomásozásáról szóló szerződés tartalmazza a meghosszabbítás lehetőségét, s hogy jövőre közel kétszeresére emelkedik az Ukrajnának szállított gáz ára.
Szaakasvilivel közölte az orosz elnök, hogy Oroszország és Grúzia meg tudja oldani a szakadár területek problémáját, míg a NATO-csatlakozás csak további konfrontációt jelentene.
A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lap szerint azonban mind Juscsenko, mind Szaakasvili megmutatta, hogy kész legalább kísérletet tenni a feszültségek csökkentésére.