A kérdésről 2005 óta folyik egyeztetés az uniós országok, valamint az Európai Parlament (EP) között. Ez utóbbi testületnek úgynevezett együttdöntési joga van, álláspontját tehát a tagállamok nem csupán meghallgatni, hanem figyelembe venni is kötelesek.
Az EP az e hónap 16. és 19. között Strasbourgban tartandó ülésén szavazhat első olvasatban a kormányok képviselői által most jóváhagyott szövegről.
Az irányelvtervezet szerint az illegális bevándorlónak lehetőséget kell adni arra, hogy záros határidőn belül vállalja az országból történő önkéntes távozást. Ha ezt nem teszi, fél évre őrizetbe vehető lenne; bizonyos esetekben az őrizet időtartamát legfeljebb másfél évre meg lehetne hosszabbítani.
Gyerekekre is
A kitoloncolás után maximum ötéves visszatérési tilalommal lenne sújtható az EU összes országában. Ezek a szabályok érvényesek lennének az eljárás alá vont személy gyermekére is.
Emberi jogi szervezetek több fórumon tiltakoztak az uniós irányelvtervezet ezen kitételei ellen, amelyek szerintük méltánytalanul sújtják a bevándorlókat.
A kormányok közti egyezkedés során az utolsó vitás pont azzal volt kapcsolatos, hogy milyen mértékig legyen köteles az illegális bevándorlóval szemben eljáró állam ingyenes jogi segítséget biztosítani az eljárás alá vont személynek. Az Európai Bizottság hozzájárulna a tagállamok ilyen jellegű költségeihez.
Kötelező segítség
Diplomaták szerint a németek, az osztrákok és a görögök azt szerették volna, hogy ez az ingyenes jogi segítségnyújtás csupán „szabadon választható” legyen. Az Európai Parlament képviselői azonban kilátásba helyezték: csak akkor lesznek hajlandóak jóváhagyni a szöveget, ha az ingyenes jogi segítségnyújtást kötelezően előírják.
Az Európai Bizottság becslései szerint az unió tagországaiban jelenleg mintegy 8 millió illegális bevándorló tartózkodik. A
tavalyi év első felében több mint 200 ezret vettek őrizetbe, és 90 ezret toloncoltak ki.
