Az Interfax hírügynökség csütörtökön éjszaka jelentette a hírt azzal, hogy Mogiljevicset Vlagyimir Nyekraszovval, az Arbat-Presztizs üzletlánc tulajdonosával együtt fogták el, a vád mindkettőjük ellen különösen nagy összegű adócsalás. A moszkvai osztankinói bíróság jóváhagyta mind Nyekraszov, mind Mogiljevics őrizetben tartását.
Nyekraszovot a hírek szerint szerdán vették őrizetbe, vagyis akkor került rendőrkézre Mogiljevics is, de Nyekraszovról a hír csütörtökön délelőtt, Mogiljevicsről csak éjszaka vált ismertté.
Mogiljevicset számtalan ország rendőrsége és ennek folytán az Interpol is kereste. Az évek során számos esetben változtatott nevet, s jelenleg vezetékneve hivatalosan Snájder.
Különös kegyetlenséggel
Szemjon Mogiljevicset a világ legnagyobb, Vörös Maffiaként ismert orosz bűnszövetkezetének a fejének tartják, többek között fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok forgalmazásával, prostitúcióval, pénzmosással és úgynevezett védelmi zsarolással foglalkozik.
Szemjon Mogiljevics 1999-ben a Napkelte műsorának vendége volt (Fotó: MTI)
Már a hetvenes években a Moszkva melletti hírhedt ljuberci banda tagja volt. Meggazdagodása a nyolcvanas években kezdődött, amikor az Oroszországból kivándorló, s hirtelen indulni kénytelen zsidók nem tudták magukkal vinni értékeiket. Mogiljevics felajánlotta, hogy megveszi azokat, majd később eladja, és elküldi a tulajdonosoknak a bevételt, ám állítólag soha nem küldött senkinek semmit. Később, 1990 körül maga is Izraelbe költözött több “munkatársával” együtt, immár milliomosként.
A nyomozó hatóságok szerint a szervezethez több bérgyilkos banda tartozott, s a “védelemért” fizetni nem akaró boltosokat és üzletembereket e bandák különös kegyetlenséggel kínozták és ölték meg.
Szeva bácsi nagyban játszik
Magyarországra 1991-ben érkezett magyar feleségével, és állampolgárságot is szerzett. Számos forrás szerint jelentős szerepe volt az olajszőkítési ügyben, amely nem csupán Magyarországon okozott hatalmas adókieséseket. 1995-től Budapest volt a főhadiszállása, és innen intézte külföldi bűnügyeit is.
Állítólag 1993-ban szövetkezett az oroszországi Szolncevo-bandával lopott oroszországi, valamint közép- és kelet-európai műkincsekkel való kereskedelemre. 1993-ban egy prágai vendéglőben találkozott a szolncevóiakkal, de a találkozót megrohanta a rendőrség, mivel az oroszországi maffiózók értesülések szerint le akarták lőni Mogiljevicset.
Egy év múltán az Inkombank elnökével kötött tikos üzlet alapján megvette a bankot, Oroszország egyik legnagyobb magánbankját, s ezzel közvetlen kapcsolatba került a pénzügyi világgal, valamint jelentős részt szerzett a Szuhoj katonai repülőgépgyártó konszernben. Az Inkombank 1998-ban gyanús körülmények között összeomlott.
1997-98-ban kanadai újságírók leleplezték, hogy másokkal együtt Mogilevics áll a torontói tőzsdén jegyzett, egymilliárd dollárra becsült YBM Magnex cég mögött. Annak részvényei pillanatok alatt értéktelenné váltak, amikor kiderült, hogy a jövedelmező nemzetközi tevékenység merő látszat, csalás volt.
1998-ig az Inkombank és a Menatep bank részt vett egy 10 milliárd dolláros pénzmosási műveletben, amelyet a Bank of New York útján folytattak.
Mogiljevics keze a jelek szerint benne van az orosz gáz kizárólagos ukrajnai értékesítésével foglalkozó RoszUkrEnergo cégben is.
2003 óta az FBI listáján
A magyar Nemzetbiztonsági Hivatal 2000. évi tevékenységéről 2001-ben kiadott évkönyve név szerint nem említi, de körülírja az 1991-1999 között Magyarországon tevékenykedő, Szemjon Mogiljevics vezette orosz-ukrán bűnszervezetet, rámutatva, hogy azt sikeresen felszámolta. Szeva bácsi 1999-ben távozott az országból, 2000-ben emberei is elhagyták a magyar határt, miután előbb kiárusították ingatlanjaikat és fedőcégeiket.
Az FBI tette Mogiljevicset a keresettek listájára az YBM Magnex kanadai cég befektetőinek kárára elkövetett csalás miatt 2003-ban. Az FBI körözése szerint Mogiljevics valószínűleg fegyvert visel és veszélyesnek tekintendő. Az amerikai szövetségi nyomozóhatóság szerint Mogiljevics tevékenysége egész Közép- és Kelet-Európára, a NATO-ra és a terrorizmus elleni harcra nézve is veszélyt jelentett.
