Nem bántják az erdélyi magyarokat

A Romániai Diszkriminációellenes Tanács nemrég figyelmeztette az oktatási tárcát az esélyegyenlőség megteremtésére, miután a testület tudomására jutott, hogy idén az érettségi tételeket másfél hónapos késéssel hozták nyilvánosságra a kisebbségi nemzetiségek nyelvén. Az ilyen és ehhez hasonló lépések is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt öt év alatt 30 százalékról 20-ra csökkent az erdélyi magyarság körében azok aránya, akiket valamilyen hátrányos megkülönböztetés ért Romániában. A TÁRKI felméréseiből kiolvasható kedvező változások részben annak köszönhetők, hogy 2000-ben intézményesült délkeleti szomszédunknál a diszkriminációellenes küzdelem, van törvényük és működik egy intézmény, amely a vitatott esetek kivizsgálására hivatott és a panasztételtől számított 90 napon belül ítéletet is hoz. (Magyarországon 2005-ben, Szlovákiában 2004-ben, a franciáknál pedig egy éve fogadtak el hasonló diszkriminációellenes jogszabályt.)

Mindezeken túl a magyarok kormányzati szerepvállalása, valamint a románok és a magyarok közötti partnerségi viszony is csökkentette a feszültségeket – árnyalja képet lapunk megkeresésére Juga Tibor politológus, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) tagja. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Erdélyi Krónikának úgy nyilatkozott: egy olyan Európa fele haladunk, amelynek alapvető célkitűzése a diszkrimináció megszűntetése. Az elmúlt 15 évben Románia egy jelentős mentalitásváltozáson ment keresztül, ennek a folyamatnak pedig aktív részese volt a legnagyobb nemzeti kisebbség érdekvédelmi szervezete.

Több diszkrimináció éri a romákat

Egy biztos, a romániai magyarság részéről sokkal kevesebb panasz érkezett az illetékes hivatal felé, mint más – különösen a roma – kisebbség tagjaitól. Ez abból a tanulmányból derül ki, amelyet a Diszkriminációellenes Tanács készítetett 2006-ban, s amely bőven szolgáltat információt arról is, mely területeken szükséges további erőfeszítéseket tenni az esélyegyenlőség érdekében. A megkérdezett magyarok 15 százalékát érte már hátrányos megkülönböztetés a munkahelykeresés során, nyolc százalékát az igazságszolgáltatás területén és tíz százalék számolt be arról, hogy verbális atrocitások érték a mindennapok során. (A romák esetében ez a három érték 68 százalék, 48 százalék és 51 százalék)

Ady Endre nevét kapta a székelyhídi Magyar Kulturális Módszertani Központ (MTI)

A parlamentnek alárendelt intézmény indulásakor, hat éve 132 panaszt vizsgáltak ki, egy évvel később pedig már 243 eset várt megoldásra. Arról, hogy tavaly hány panasszal fordultak a Diszkriminációellenes Tanácshoz, és ezekből a bejelentésekből hány érkezett erdélyi magyaroktól, nem kaptunk információkat, a szervezet elnöke ugyanis többszöri megkeresésünkre sem adott választ.

Nem mindenki hallatja a hangját

A jogalkotók erőfeszítéseinek ellenére azonban a létező törvények nem mindig hatolnak le a legmélyebb rétegekig, azokig, akik a leginkább ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetésnek. A TÁRKI-kutatásban részt vevő Örkény Antal szociológus például arra hívja fel a figyelmet, hogy a felső státuscsoportba tartozók érzékenyebbek az etnikai megkülönböztetésre: a megkérdezettek 41 százalékát érte valamilyen diszkrimináció, ezzel szemben az alsó társadalmi státuscsoport tagjainak 11 százaléka vallotta azt, hogy diszkriminálták. Az adatok szerint ugyanakkor az életkor, az hogy valaki férfi-e vagy nő, illetve hogy milyen településről származik, nem befolyásolják, hogy az illető a többség részéről tapasztalt-e valaha társadalmi megkülönböztetést.

Az ELTE Kisebbségszociológiai tanszékének vezetője szerint vannak olyan területek a társadalomban, ahol az etnikai konfliktusok gyakrabban fordulnak elő, így például a közszférában.

Előfordulhat az is, hogy valaki úgymond előnyt kovácsol a hátrányból, mert a konfliktusos helyzet az öndefiníciója miatt fontos. Ez leginkább a politikában figyelhető meg, ahol amolyan ütőkártyaként jelenik meg a diszkrimináció kérdése. A szakember a romániai helyzettel szemben hozza fel példaként Szlovákiát, ahol nagyobb teret kapnak az olyan törekvések, mint a munkahelyteremtés vagy a kisebbség és a többség között kialakuló fesztültségek enyhítése és gyors megoldása.

A szakértői elemzése szerint a személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a migrációs szándék erősödéséhez. Ha viszont a diszkrimináció érzet mellett az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt konfliktusosnak érzékeli a válaszadó, akkor ez felerősíti a migrációs szándékot.

Tudatosító programok

A helyzet ugyanakkor erdélyi honfitársaink szempontjából bíztató, hiszen a romániai Diszkriminációellenes Tanács több kampányt is kezdeményezett már a román külügyi tárca támogatásával. A programok fő célja a tájékoztatás és az, hogy a lakosság még tudatosabban gyakorolja jogait, és ha valakit hátrányos megkülönböztetés ér, tegyen panaszt, és ne féljen a következményektől. Ezen túl számos beszélgetést, fórumot szerveznek, főként fiatalok számára, mely a tolerancia témáját járja körül.

A diszkriminációellenes küzdelemben részt vállal az Európai Unió is: anyanyelvű szórólapokkal tájékoztatják az uniós tagországok polgárait az egyes államokban a diszkriminációs esetekben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, a vonatkozó törvényi szabályozás hátteréről és arról, hogy ilyen esetekben kihez érdemes fordulni. „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” elnevezésű tájékoztató kampány keretében pedig fotópályázatot hirdetett a tagállamok egyetemi hallgatóinak, hogy tegyék közzé saját kreatív kiáltványukat a sokszínűségért.