Nagyvilág

Harcban az alkohollal

Az amerikai hadsereg felmérése szerint egyre nagyobb gondot okoz az alkohol a harctéri alakulatoknál – amit egyébként szigorúan tiltanak Irakban és Afganisztánban is. A katonák leginkább a harctéri stressz levezetéseként fordulnak az italhoz, ám sok esetben ez a legfőbb oka annak, amikor a civilek, vagy akár saját bajtársaik ellen fordítják fegyvereiket. Tilos volt az alkohol Irakban a magyar katonáknak is, ám aki nagyon akart, az tudott szerezni.

Az amerikai szárazföldi hadseregben minden negyedik katona keményen iszik a háborús övezetekben, derült ki az USA védelmi minisztériumának legutóbbi felméréséből. Nagyrészt az alkohollal kapcsolják össze például azt az esetet, amikor Irakban Phil Cave közlegény saját bázisán kezdett lövöldözni a civil munkások autóira. Ezután bepattant katonai terepjárójába és vezetés közben lövöldözött még egy sort össze-vissza – a barakkok irányába és még a kapuban álló társai felé is. Egy másik, az iraki Mahmudiában történt szörnyű tragédia híre a világot is bejárta, amikor amerikai katonák egy csoportja megerőszakolt egy 14 éves iraki lányt, majd megölte őt és egész családját, miután előzőleg több üveg helyben készült whiskyt termeltek be.

Egyre többen isznak

A háborús övezetekben az összes katonai alakulatnál egyre többet és egyre gyakrabban isznak, de különösen igaz ez a szárazföldi erőknél és a tengerészgyalogosoknál, annál a két haderőnemnél, amelyek a legjobban kiveszik a részüket a harcokból – mondták el a Pentagon illetékesei és az egészségügyi szakértők a felmérés kapcsán. Az eredmények szerint 30 százalékkal ugrott meg a nagy mennyiségű (lerészegedésig tartó) alkoholfogyasztás a szárazföldi erőknél. Most először haladta meg a szárazföldi hadsereg katonáinak negyedét azok száma, akik a felmérésben beismerték a durva italozást, ami legalább öt vagy több kört jelent egy alkalommal.

Egyes katonaorvosok és szakértők úgy gondolják, az is hozzájárulhatott a túlzott alkoholfogyasztáshoz, hogy a szárazföldi hadsereg nagyobb arányban vesz fel olyan jelentkezőket, akik priusszal rendelkeznek. A vizsgálat eredményei szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a katonák közötti droghasználat elérte az 5 százalékot, ami azt jelenti, hogy 1998 óta megduplázódott a kábítózók aránya.

A parancsnokok nem mindig tekintették problémának az italozást. A sereg olyan kultúrát jelentett az 1970-es években, ami bátorította az ivást – nyilatkozta egy nyugalmazott ezredes. “Amikor együtt elmentetek inni és a társadat a mellékhelységben a vécékagylót ölelgetve találtad, az nem jelentett semmit.” A parancsnokok ilyen irányú toleranciája az 1980-as, 1990-es években kezdett el megváltozni. “Ha egy-két italnál többet ittál a klubban, akkor az emberek már furcsán kezdtek rád nézni” – mondta.

A jelenlegi helyzet azonban az, hogy az Irakban és Afganisztánban szolgáló katonák ellen indult büntetőperek harmadában szerepet játszott az alkohol, amit egyébként szigorúan tilt a hadsereg ezeken a területeken. Pedig megpróbálják felkészíteni a katonákat a mentális teher elviselésére és a stressz kezelésére. Az USA iraki és afganisztáni erőinél viszont annak ellenére is az alkohol az egyik legnépszerűbb módja a stressz levezetésének, hogy az iszlám országokban elméletileg nem könnyű alkoholhoz jutni. Ezt a legénység többféleképpen oldja meg. Népszerű módszer az otthonról küldött szájvizespalackok feltöltése alkohollal – és egy kis ételszínezékkel –, de például a helyi (iraki) katonák is folyamatos utánpótlást biztosítanak a baráti hadsereg katonáinak házilag készített, kétes minőségű whiskykből. Gyakori az is, hogy a szanitécek infúziós zacskókba töltik a vodkát.

Mint Vietnam után

Az amerikai hadsereg vezetői körülbelül két éve kezdtek nyilvánosan is beszélni a seregben történő alkoholizálásról. 2005-ben az akkori vezérkari főnök Lt. Gen. Franklin L. Hagenbeck Főparancsnok egy katonai újságban azt írta, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás és droghasználat “komolyan befolyásolja a harckészültséget. Ha egy katonának alkohol vagy drogproblémája van, az az egész egységére kihat”.

Egyre többen térnek haza Irakból és Afganisztánból poszt-traumatikus stressz szindrómával, depresszióval és más mentális problémákkal, nyilatkozták katonai vezetők és egészségügyi szakértők. Egy amerikai pszichológus Dr. Thomas R. Kosten úgy nyilatkozott a felméréssel kapcsolatban, hogy „A kezelés, amivel gyógyítják magukat ugyanaz, mint amivel Vietnám után gyógyították magukat. Az alkoholhoz és a drogokhoz fordulnak.”


Harcban az alkohollal 1

Feszültségoldás: karácsonyi éneklés Irakban (MTI/EPA)



A hivatásos katonákat éppen ezért nemcsak a kiküldetés előtti gyakorlatokon, hanem a tiszteket már a főiskolán felkészítik erre. Prof. Dr. Bolgár Judit, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem pszichológiai tanszék egyetemi tanára a FigyelőNetnek elmondta, hogy az egyetemen katonapszichológia keretében tartanak oktatást a stressz természetéről. A gyakorló parancsnokok számára pedig külön tréningeket szerveznek. Megtanítják, hogyan ismerhető fel a stresszes állapot, aminek akkut formáját jelezhetik az életvitelben és az emberi kapcsolatokban történő változások.

A lényeg, hogy ilyenkor tudatosan kell kezelni a helyzetet, amivel megelőzhető a káros következmények kialakulása. A komolyabb, nagy megrázkódtatással járó traumatikus vagy a poszttraumás stressz viszont már szakember beavatkozását igényli. Ez azonban újabb problémát jelent a katonáknál, akikre fokozottabban érvényes az az általános tapasztalat, hogy az emberek pszichológiai eredetű panaszokkal nem szívesen fordulnak orvoshoz. Ennek komoly következményei lehetnek, ugyanis a kezeletlen stressz szív és érrendszeri valamint emésztési betegségek kialakulásához vezethet.

A magyar katonákat felkészítik

A háborús, konfliktuszónák sem egyforma terhelést jelentenek a katonáknak. Jóval nagyobb stresszt okoz például az iraki vagy az afganisztáni misszió, mint a Bosznia-Hercegovinában vagy Koszovóban vállalt szolgálat. Alapvető gond ugyanis, hogy a közel-keleti térség országainak kultúrája nagyon eltérő az európaitól. Ez pedig az amúgy is állandó készenlétben lévő katonáktól külön folyamatos odafigyelést igényel, nehogy szándékuk ellenére olyasvalamit tegyenek, ami megsértheti a helyi lakosokat. Ebben a helyzetben a katonanőknek különösen vigyázniuk kell magukra és arra, hogy mit tesznek. Dr. Bolgár Judit ennek szemléltetésére azt a példát említette, hogy az iszlám vallási szokások szerint idegen nő nem nyúlhat férfihez. Ez igazán megnehezíti az egészségügyi szolgálatot ellátó katonanők munkáját, ha sebesült iraki vagy afgán férfin kell segíteniük. Persze így is ellátják a rászorulókat, de csakis rohamsisakban, és mindenféle nemi jelleg legteljesebb elrejtésével.

A magyar honvédségnél szolgálatot teljesítő katonáknál a stressz okozta problémák kevésbé jellemzőek – legalábbis súlyosabb formában. Ennek egyik fontos oka, hogy a magyar katonák általában maximum hat hónapig teljesítenek szolgálatot háborús övezetekben, míg az amerikaiak egy évnél is tovább maradhatnak ellenséges környezetben. Ráadásul Irak esetében a magyarok nem harcoló egységként voltak jelen, hanem elsősorban logisztikai feladatokat láttak el.

Edzőterem vagy tábori lelkész

Természetesen a magyarok táborában is tilos volt a szeszes ital – mondta el lapunknak Hautzinger Gyula, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke, katonai szakértő, aki a magyar kontinges tagjaként több mint egy évet töltött Irakban. Kérdésünkre ugyanakkor elismerte, hogy aki nagyon akart, az hozzá tudott jutni. Alkohollal kapcsolatos fegyelemsértésről azonban nem tudott. A „gőz leeresztésére”, és a katonák kikapcsolódására rendelkezésére állt egy jól felszerelt edzőterem, valamint egy könyvtár is. Ha valaki lelki támaszra szorult, a tábori lelkészhez is fordulhatott. A fenti körülményeknek is köszönhető, hogy az amerikaiakhoz hasonló problémák Irakban nem jelentkeztek a magyar egység tagjainál.

A magyar katonák a kiküldetés előtt és a hazajövetel után is orvosi vizsgálaton esnek át. A szakértő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a kiutazás előtti vizsgálatban szerepel pszichológiai felmérés is, a visszaérkezéskor viszont csak egy általános vizsgálat van, és az orvos ez alapján méri fel a hazaérkezett katona mentális egészségi állapotát.

Arra azonban, hogy a stresszt nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor sem, ha nincsenek nyilvánvaló jelei, saját magát hozta fel példának. Hazatérte után a bőrén ekcémás részek keletkeztek, ezek nagyon makacsnak bizonyultak, és csak egyéves kezelés után múltak el teljesen. A kezelését végző orvos szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a bőrbetegsége pszichikai okokra vezethető vissza.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik