A fővárostól, Skopjétól 200 kilométernyire délnyugatra fekvő, mintegy 2500 lelket számláló település 1991-ben Jugoszlávia szétszakadásának időszakában döntött úgy, hogy saját háza táján is népszavazást tart a Macedóniától való elszakadásról.
A leadott voksok összeszámlálásakor kiderült, hogy a macedón–albán határ közelében, muzulmán települések által körülvett, ám túlnyomó többségében ortodox keresztények által lakott Vevcani lakóinak 99 százaléka a „függetlenné válás” mellett döntött.
A 15 éves „Vevcani Köztársaságnak” természetesen van saját zászlaja, lakói számára pedig külön útlevelet bocsát ki – ami persze külföldre utazáskor nemigen helyettesítheti a szabályos macedón útlevelet.
A településre bevezető utak mentén határőr állomásokat létesítettek, amelynek alkalmazottai rendre megállítják a városba tartókat, beutazási engedélyük felmutatását kérve. Amennyiben – amint az esetek túlnyomó többségében történni szokott – ilyesmivel az érkező nem rendelkezik, 50 vevcani dínár (kicsit kevesebb, mint egy euró) összegű helyszíni bírságot rónak ki az elkövetőre.
A macedón hatóságok toleránsak a „szakadárokkal” szemben, egyfajta kulturális színfoltnak, turisztikai látványosságnak, idegenforgalmi bevételi forrásnak tekintve azt.
A városban minden évben január 13–14-én tartott karnevál hagyománya több mint 1400 évre tekint vissza. Az ősi pogány rítusokat és modern elemeket ötvöző karnevál minden évben sok ezer érdeklődőt vonz a kistelepülésre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
