Annan a Vjesnik című horvát lapnak nyilatkozva beszélt a státustárgyalások lebonyolításával megbízott koszovói különmegbízottjával, Martti Ahtisaarival folytatott minapi tárgyalásáról, illetve a szerbiai alkotmányról szóló múlt hét végi népszavazásról.
“Óvatosnak kell lennünk tekintettel a népszavazásra, illetve arra, hogy Szerbiában választást akarnak tartani. Ahtisaarinak is körültekintőnek kell lennie, nehogy felhasználják Koszovó végleges státusának kérdését választási célokra. Megfelelő időben kell előterjeszteni a koszovói javaslatot, és ez a lényeg. Vagyis nem kell ragaszkodnunk az eredetileg megszabott határidőhöz” – mondta Annan, aki nem zárta ki, hogy a jövő évre áthúzódnak a koszovói státustárgyalások.
A Koszovó jövőjét érintő szerb-albán tárgyalások az év elején kezdődtek Bécsben az ENSZ közvetítésével, de semmelyik lényeges témakörben – decentralizáció, gazdaság, kulturális és vallási emlékek védelme stb. – sem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, magáról a jogállásról pedig jóformán nem is tárgyaltak a szerb és az albán vezetők. Ennek fényében olyan döntés született, hogy Ahtisaari új javaslatot terjeszt elő, amelynek alapján folytatódik majd a jogállás meghatározásának folyamata.
A koszovói státus meghatározásában kulcsszerepet játszó hathatalmi balkáni összekötőcsoport nyugati országai – az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – jobbnak tartották volna, ha még az idén döntés születik az ENSZ igazgatása alatt álló dél-szerbiai tartomány jogállásáról, de a hatodik ország, Oroszország azon az állásponton volt, hogy nem szabad határidőkhöz kötni ennek eldöntését.
Szerbia polgárai a múlt hét végén népszavazáson hagyták jóvá az új szerbiai alkotmány tervezetét, amely Szerbia elidegeníthetlen részévé nyilvánította a zömében albánok lakta szakadár tartományt. Amennyiben a szerbiai parlament is áldását adja az új alaptörvényre, Szerbiában meg kell tartani a választásokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
