A mintegy másfél órás egyeztetés után Markó elmondta: az egyik munkacsoport feladata az lesz, hogy dolgozza ki az erdélyi magyar egyeztető „kerekasztalnak, fórumnak” a létrehozását, amelyben „az EMNT és más fontos erdélyi magyar civil szervezetek képviselői gondolkodhatnának együtt az RMDSZ-szel”. A másik munkacsoportot pedig azzal bízzák meg, hogy dolgozza ki az erdélyi magyarság nemzeti minimálprogramját. Az RMDSZ elnöke szerint ez utóbbi bizottság lehetőleg decemberig papírra veti az erdélyi magyarság alapvető politikai céljait.
Tőkés László úgy vélekedett, hogy „kényszeregység helyett közmegegyezésre kell törekedni a romániai magyarság és a közjó érdekében”. Az erdélyi magyar-magyar párbeszéd intézményesítésének kerete valósulna meg a kerekasztal fórumának létrehozásával. Az egyházi elöljáró szerint a nemzeti minimálprogramnak tartalmaznia kell az autonómia és az önálló állami magyar egyetem ügyét. Tőkés utalt arra, hogy várhatóan az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is elfogadnak egy közös nyilatkozatot, amely az elkezdett erdélyi magyar-magyar párbeszéd folytatását szorgalmazza.
Tőkés szerint ha folytatódik a párbeszéd, akkor sikerülhet az eddig nagymértékben hiányzó erdélyi magyar összefogást megvalósítani. A református püspök, felidézve Markó legutóbbi megnyilatkozásait, amelyekben az RMDSZ elnöke Székelyföld területi autonómiája mellett szállt síkra, megjegyezte: szeretné, ha ez nem csak választási kampánycélokat szolgálna, hanem olyan valós szándékká válna, amely összefogást eredményez.
A felek épp csak érintették az Európai Parlament Romániát megillető helyeire szervezett jövő májusi választásokat, de megegyeztek abban, hogy következő tárgyalásaikon napirendre tűzik ezt a témát is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
