A választáson győztes Polgári Demokratikus Párt kilenc politikusából és hat párton kívüli személyiségből álló kisebbségi kormány minisztereit délután nevezte ki Václav Klaus cseh államfő.
A kormánynak két nő is tagja, két miniszternek pedig, akik egykori emigránsok, nincs cseh állampolgársága. Mirek Topolánek kormányfőnek most harminc napja van arra, hogy a képviselőház elé terjessze kormánya programját, és bizalmat kérjen számára a testülettől.
Az 1989-es rendszerváltás óta ez az első eset, hogy a csehországi kormányalakítás ennyire elhúzódott. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a választásokon győztes Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke, Mirek Topolánek által vezetett kormány lesz az első, amely a cseh demokrácia több mint másfél évtizedes történetében nem kap bizalmat a képviselőháztól.
Alkotmányos hézagok
Ha a Topolánek-kormány október elején nem kapna bizalmat, akkor a hatályos alkotmány szerint le kell mondania, s ügyvezető kormányként fogja irányítani az ország dolgait. Hogy milyen hosszú ideig, azt nem tudni, mert az alkotmány nem szabja meg az államfőnek, hogy mikor kell az újabb kormányfőt kineveznie és megbíznia kormányalakítással. Politológusok arra számítanak, hogy ebben az esetben Klaus kivárja a szenátusi és a helyhatósági választásokat, s csak az eredmény ismeretében fog lépni.
Topolánek bejelentette: kormányát “átmenetinek” tartja, amely várhatóan nem fogja tudni megszerezni a képviselőház bizalmát, s amelynek ebben az esetben a legfőbb politikai feladata a rendkívüli képviselőházi választások előkészítése lesz. “Erre az április-júniusi időszakot tartom a legalkalmasabbnak” – jegyezte meg a kormányfő.
A választások előrehozását mint a mostani júniusi választás után kialakult belpolitikai patthelyzet feloldását jelenleg csak a Zöldek Pártja támogatja. “Ez a legtisztább politikai megoldás” – állítja Martin Bursík, a zöldek elnöke. A szociáldemokraták, a kommunisták és a kereszténydemokraták szerint előbb ki kell használni az alkotmányos kormányalakítási lehetőségeket, s csak ha azok nem vezetnének sikerre, kellene előre hozott választásban gondolkodni.
Közelgő választások
Prágában általános a vélemény, hogy az október végén sorra kerülő helyhatósági és részleges szenátusi választás eredménye nagy befolyással lesz arra, ki is jut kormányalakítási megbízatáshoz abban az esetben, ha a Topolánek-kormány nem kapna bizalmat.
A szenátusban eddig komoly polgári demokrata és általában jobboldali fölény volt, ez azonban egy esetleges szociáldemokrata siker alapján módosulhat. Október végén a felsőház egyharmada, 27 mandátum újul meg. Ebből a CSSD-nek kettőt, míg az ODS-nek hetet kellene megvédenie. A média szerint ez a helyzet Paroubekéknek kedvez, hiszen ha csak három mandátumot is szereznének, s az ODS valamit veszítene, látszatra máris a szociáldemokratákat lehet győztesként beállítani.
