Hangsúlyozta, hogy a római katolikus egyház törvényei értelmében automatikus kiátkozás sújtja mindazokat, akik részt vesznek a Vatikán engedélye nélkül rendezett felszentelésekben.
A pekingi rendszerhez hű Kínai Hazafias Katolikus Szövetség szerdán szentelte fel az Anhuj (Anhui) tartománybeli Vuhu (Wuhu) városának püspökét. Ez volt három napon belül a második püspökfelszentelés Kínában a Vatikán jóváhagyása nélkül. Vasárnap Jünan (Yunan) tartományban nevezett ki egy főpapot a hivatalos kínai egyház.
Automatikus kiátkozás
A Vatikán által kiadott, szokatlanul kemény hangú közlemény szerint a pápa “mélységes nemtetszésének adott hangot a hír hallatán”, és a kinevezéseket “a vallásszabadság súlyos megsértéseként” értékelte. A kommüniké ugyanakkor azt is hangsúlyozza: Kínában a katolikus püspökök és papok “erős nyomásnak és fenyegetésnek” vannak kitéve, hogy részt vegyenek ezekben a felszentelésekben.
Egy névtelenségbe burkolódzó vatikáni illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy az automatikus kiátkozásnál fontos tényezőnek számít, hogy a felszentelt főpapokra nyomás nehezedett, akaratuk és lelkiismeretük ellenére vettek részt a szertartáson. A szakértő rámutatott: két szint van. Az egyik az objektív, amikor az egyházi törvény automatikusan érvényesül, a másik, a szubjektív (lelkiismereti), amely szintet már csak Isten ismeri.
Kína javítaná a kapcsolatokat
Kína csütörtökön közölte, hogy javítani kívánja kapcsolatait a Vatikánnal, elutasította ugyanakkor a legutóbbi kínai püspökkinevezésekkel kapcsolatos vádakat.
“Őszintén kívánjuk a Kína és Vatikán közötti kapcsolatok javítását, és valódi erőfeszítéseket teszünk ez irányban” – közölte a pekingi külügyminisztérium csütörtökön közzétett közleményében, amelyet még a Vatikánnak az új püspökök kinevezésére adott hivatalos reagálása előtt adtak ki.
Arra hivatkozással, hogy a két püspököt “demokratikus eljárással” nevezték ki, a minisztérium úgy ítélte meg, hogy “a Vatikán bírálata okafogyott”. “A kiválasztott és felszentelt püspököket (…) számos egyházi személyiség és hívő is magasztalta. Reméljük, hogy a Vatikán tiszteletben tartja a kínai katolikus egyház és plébániái kívánságát, és kedvező légkört teremt a kapcsolatok javításához” – áll a kínai külügyminisztérium közleményében.
Navarro-Valls azonban hangoztatta: a püspöki kinevezésekhez hasonló esetek akadályozzák a kétoldalú párbeszédet, amelyre XVI. Benedek pápa már pápasága kezdetén hajlandónak mutatkozott.
A felek az 1990-es években kezdtek tárgyalásokat a kapcsolatok rendezéséről, amelyek még az ötvenes években szakadtak meg. A tárgyalások öt éven át szüneteltek, miután Peking 2000-ben öt püspököt a pápa jóváhagyása nélkül nevezett ki.
Kínában több millió katolikus hívő van. A pekingi rendszerhez hű, “hazafias” egyház mintegy 4 millió hívet tart számon, míg a Vatikán fennhatóságát elismerő, “földalatti” katolikus egyházhoz mintegy tízmillió hívő tartozik.
