Külföld

Komolyabb szerepvállalásra törekszik az EU Koszovóban

admin
admin

2005. 09. 03. 11:57

Hangsúlyos szerepvállalásra törekszik a koszovói rendezésben az Európai Unió - hangzott el az uniós külügyminiszterek pénteken véget ért kötetlen walesi találkozójának zárónapján, amelyre a harcias nyilatkozatok ellenére viszonylagos derűlátás volt jellemző a török csatlakozási tárgyalások ügyében.

A brit EU-elnökség által Newportba összehívott – az első ilyen jellegű tanácskozás helyszínéről “gymnichi típusúnak” nevezett -, nem döntéshozó jellegű értekezlet pénteki munkanapján a külügyminiszterek kifejezték azon igényüket, hogy az EU érdemi szerepet kapjon Koszovó jövőbeni státusának meghatározásában, és a kitűzött célok megvalósulásának ellenőrzésében.

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a kérdésről a walesi tanácskozáson azt mondta: nagyon fontos az EU egységes és jelentős szerepvállalása Koszovóban, de az egyes tagállamoknak külön-külön is erőfeszítéseket kell tenniük a rendezés érdekében.

Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter ehhez kapcsolódva a walesi tanácskozáson elmondta: Bécs a jövő év első felében, az osztrák EU-elnökség időszakában nagyszabású Balkán-konferenciát kíván rendezni.

A newporti értekezleten jelenlévő horvát külügyminiszter arról tájékoztatta uniós kollégáit, hogy a horvát kormány mindent megtesz a hágai törvényszék által háborús bűnök címén köröztetett Ante Gotovina tábornok kézre kerítése végett. A horvát felvételi tárgyalások márciusra tervezett kezdete azért maradt el, mert Zágráb nem adta ki Hágának a szerbek meggyilkolásával vádolt tábornokot.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a newporti találkozó alkalmából személyes levélben kérte az EU soros elnöki tisztségét betöltő Tony Blair brit kormányfőtől, hogy a brit EU-elnökség segítse elő a horvát felvételi tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételek mielőbbi megteremtését. Somogyi Ferenc külügyminiszter a tanácskozás első munkanapján maga is annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar álláspont szerint Horvátország teljesíti a tárgyalások megkezdésének feltételeit.

A kétnapos találkozó legvitatottabb kérdésében, a Törökországgal kezdendő felvételi tárgyalások ügyében végül is nem született papírra vetett, konkrét nyilatkozat; ehelyett az uniós bizottság pénteken úgy döntött, hogy még ebben a hónapban külön tanácskozás határozza meg az október 3-ára kitűzött tárgyalások elveit. A fő vitapont Törökország és Ciprus viszonya; számos uniós vélemény szerint addig nem is lehetne megkezdeni a tárgyalásokat Ankarával, amíg az el nem ismeri a hivatalos ciprusi kormányt. Az ezzel érvelők – elsősorban Franciaország és maga Ciprus – szerint Törökország nem ülhet úgy tárgyalóasztalhoz a 25-ökkel, hogy azok egyikének létét nem ismeri el.

A pénteki Financial Times által idézett uniós diplomáciai források szerint a jelenlegi helyzetben “50-50-nél alig valamivel jobbak” az esélyei annak, hogy a felvételi tárgyalások október 3-án valóban megkezdődnek. Abdullah Gül török külügyminiszter, aki részt vett a newporti EU-értekezleten, a The Economist londoni gazdasági-politikai folyóiratnak adott nyilatkozatában még azt is kilátásba helyezte, hogy ha az unió a teljes jogú tagságnál kevesebbet ajánl fel, vagy újabb feltételeket szab, Törökország visszalép a tárgyalásoktól, “de most már végleg”. Gül szerint a tárgyaláskezdettel kapcsolatos bizonytalanságért nem a török kormányt terheli a felelősség, hanem “bizonyos EU-tagállamokat”.

A walesi tanácskozáson – Ciprus mellett – elsősorban Ausztria vitatta erőteljesen a török felvételi tárgyalások októberre tervezett megkezdését. Az osztrák külügyminiszter azt mondta: Ankarának egyelőre “nem teljes jogú tagsággal járó, kivételezett partnerséget” kellene felajánlani, legalábbis addig, amíg a török kormány el nem ismeri Ciprust. Ursula Plassnik szerint “a körülményekhez kellene igazítani” a török felvételi tárgyalások kezdetének október 3-ára kitűzött időpontját is.

Ez az álláspont mindazonáltal nem nyert széleskörű támogatást, és a török külügyminiszterrel tartott pénteki megbeszélés után még Ciprus képviselője sem vonta egyértelműen kétségbe a tárgyalások megkezdhetőségét a kitűzött időpontban. Olli Rehn, a brüsszeli bizottság bővítési biztosa ugyanakkor azt mondta: a tárgyalások kimenetelét “nem lehet garantálni”.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.