Közélet

Így írnák át a választási rendszert – több lenne a képviselő

Parlament(960x640).jpg (Array)
Parlament(960x640).jpg (Array)
A Közös Ország Mozgalom kezdeményezte, nyolc párt dolgozott rajta, öt képviselő nyújtotta be.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot Tóth Bertalan (MSZP), Hadházy Ákos (LMP), Fodor Gábor (Liberálisok), Szabó Szabolcs (Együtt), Szabó Timea (Párbeszéd) nyújtotta be. Az előterjesztők kétszázhuszonkettőre emelnék az országgyűlési képviselők számát. 106 helyett 110 ember jutna be az egyéni választókerületekből, 110 a listákról, 2 pedig a külhoni szavazatok alapján.

Az új körzetek kialakításakor kifejezetten tiltanák a múltbeli választási eredmények figyelembe vételét. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők egy választókerületet alkotnának, de két képviselőt választhatnának.

Megszűnne az, hogy egy párt a kapott szavazatoknál jóval nagyobb arányban kap mandátumot, 5-ről 4 százalékra csökkenne viszont a bejutási küszöb.

Az indoklás szerint a jelenlegi választási rendszert azért kell módosítani, mert a kormánypártok azt egyoldalúan fogadták el, nem alkalmas a valódi politikai versengésre, jelentősen torzítja a választói akaratot, hiszen

a választókerületek manipulatív kialakításával, egyes esetekben a választójog gyakorlásának adminisztratív korlátozásával, továbbá a választási kampány tisztességességéhez szükséges garanciák hiányával

olyan politikai küzdőteret hozott létre, amelyben a pálya egyértelműen a kormánypártok felé lejt.

A törvényjavaslat – beterjesztői szerint – igazságosabbá és tisztességesebbé teszi a választást. Azért emelnék az egyéni választókerületek számát, hogy az egyes megyék és a főváros jelenlegi lakosságszáma mellett is biztosított legyen a választójog egyenlősége.

A javaslat kifejezetten arányos választási rendszert vezetne be, a listás mandátumok kiosztásakor – a német szabályozáshoz hasonló megoldással – a megszerzett egyéni mandátumokra is figyelne, az arányosság biztosításáért emelné 93-ról 110-re a listás mandátumok számát, és csökkentené 4%-ra a bejutási küszöböt.

A választás egyfordulós maradna. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók választójoga megmaradna, de a javaslat
– összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával – a leadott szavazatok számától függetlenül két mandátumban korlátozná a magyarországi lakóhely nélküli választók szavazataival elnyerhető mandátumok számát.

Korábban a Közös Ország Mozgalom vezetője, Gulyás Márton jelentette be, hogy ha október 23-ig nem szavazza meg a parlament a törvényjavaslatot, polgári engedetlenségi akciókba kezdenek. A javaslat viszont csúszással készült el, ezért egyelőre most arra várnak, látnak-e bármi nyitottságot a Fidesz részéről a tárgyalásra. Azt szeretnék, ha az Országgyűlés elfogadná az új választási törvényt, és a 2018-as választásokat már aszerint írnák ki.

Korábban az NVI elnöke, Pálffy Ilona azt mondta, a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete) szerint nem ajánlott a választás előtt egy évvel módosítani a választási szabályokat. Jelentősebb változtatást a választási rendszerben – fél évvel a választás előtt – nem tudnának végrehajtani.

Hackertámadástól féltik a magyar választást
Az NVI választásinformatikai biztonsági műveleti központ létrehozását tervezi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik