Oslo Skyline by night 2015
Közélet

A város, ahol nyertek az igenek a népszavazáson, mégsem rendeztek olimpiát

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 02. 14. 17:48

Korábban a témában:

Korábban írtunk arról, hogy van Európában és Észak-Amerikában egy csomó fejlett és gazdag város, amely úgy döntött, hogy mégsem szeretne olimpiát rendezni. Volt, ahol a városvezetés maga lépett vissza, máshol népszavazás kényszerítette erre. Van viszont egy kakukktojás, amit a budapesti olimpiai referendum esetleges kiírása előtt érdemes jobban megnézni.

Oslóban ugyanis tartottak egy népszavazást arról, hogy rendezzenek-e olimpiát, és az igenek nyertek. A norvégok mégis visszaléptek a rendezéstől.

De kezdjük az elején.

A 2022-es téli olimpia szervezése elég kaotikusra sikerült. Eredetileg elég sokan pályáztak a rendezésre, de végül hárman (Lviv, Krakkó, Stockholm) törölték a pályázatot, Oslo pedig visszalépett. Két másik városban, a svájci St. Moritz-ban és Münchenben pedig helyi népszavazáson döntöttek úgy, hogy nem szeretnének olimpiát rendezni.

Így végül Almati és Peking között nyomták le a végső meccset: a kínai főváros 4 szavazattal előzte meg a kazahot. Ezzel Peking lett az első olyan város, ahol nyári és téli olimpiát is rendeznek, pedig erre a címre Stockholm is esélyes volt.

Az oslói pályázat visszavonása pedig különösen érdekes

A 2013-as helyi népszavazáson az igenek 55 százalékos győzelmével a választópolgárok még támogatták az olimpiarendezést. Alig egy év alatt viszont sikerült kinyírni az oslóiak minimális lelkesedését is az olimpiáért. A norvég lapok szerint ebben elég nagy szerepe volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is.

A sajtóban az olimpiát csak Kényeztetős Bulinak csúfolták, mert a NOB 7000 (hétezer!) oldalas kézikönyvének követelései között olyanok is voltak, mint

  • koktélparti a norvég királyi családdal,
  • amit a norvég királyi család fizet,
  • csak NOB-hivatalnokok utazására használható útsávok,
  • külön belépőkapuk a NOB számára a reptereken,
  • ahol a NOB hivatalnokait kötelező lett volna mosolyogva köszönteni,
  • és kötelezővé tették volna azt is, hogy minden hotelben éjjel is legyen italkimérés.

És itt tolták túl.

Norvégiban ugyanis annyira drága az alkohol, hogy a norvégok egyszerűen felháborítónak érezték a sok ingyenpiát, amit a NOB kitárgyalt volna belőlük. Pedig a NOB képes volt kompromisszumokat kötni: csak a nagyobb bulikon követelték például, hogy a röviditalok is ingyen legyenek, hétköznap elég lett volna a sör és a bor.

Ezek egyébként nem új követelések, Londonban és Pekingben is ugyanezt várták el, de a norvég sajtó az előbbieknél keményebben ugrott neki a témának. A NOB utólag természetesen őket vádolta azért, hogy Oslo visszalépett a rendezéstől.

A másik pedig természetesen az ár volt

A norvég sajtó állítása az volt, hogy miközben az olimpia presztízse az elmúlt időszakban állandó maradt, a rendezvény iszonyatos méretűre nőtt. A kéthetes téli olimpia becsült költsége több mint 1500 milliárd forintnyi norvég korona volt egy ötmilliós országban. Ezzel egyébként nagyjából ugyanott tartanak egy főre eső tervezett költségekben, mint Magyarország, ahol az olimpiarendezés valódi költsége 3-5 ezer milliárd forint lehet. Csak a GDP-nk nem ugyanott van, Norvégia ugyanis a világ egyik leggazdagabb országa, ha az egy főre eső termelékenységet nézzük.

Az iszonyatos költségek hatására először az ellenzéki szocialisták hátráltak ki a rendezés mögül, aztán a konzervatív párt jó része sem volt hajlandó aláírni az állami garanciát a kiadások fedezésére. Ennek hiányában pedig konkrétan nem tudott pályázni a város.

És ha nem léptek volna vissza, akkor sem biztos, hogy a korábbi nagy esélyes ilyen gyenge támogatottsággal képes lett volna megnyerni az olimpiarendezés jogát.

A NOB ugyanis tényleg figyeli azt, hogy egy ország mennyire szeretne olimpiát rendezni.

Nem csak akkor nem elégedett a NOB, ha a társadalom többsége konkrétan nem szeretne olimpiát rendezni. Akkor is elégedetlen, ha csak kicsivel vannak többen azok, akik szeretnének. A korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2024-es olimpiai rendezési jog odaítéléséről szóló őszi döntése előtt még felméri a közhangulatot a pályázó városokban. A döntési folyamatot ismerők szerint a NOB 75 százalék körüli támogatottsággal elégedett.

Így tehát, ha esetleg lesz népszavazás az olimpiáról Budapesten, amit megnyernek az igenek – bár erre eddig kevésnek tűnik az esély – az sem jelenti azt, hogy a NOB nekünk ítélné a rendezést, miközben ilyen feszültségeket szül az olimpiai pályázat ötlete is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C) makes his way to board Air Force One in Riyadh as he head with the First Lady to Israel on May 22, 2017. / AFP PHOTO / MANDEL NGAN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.