Közélet

Járni és beszélni is alig tud, mégis behívták határvadásznak

Leszázalékolt férfi is van azok közt, akiket berendeltek a határvadász-toborzóra. A kormányhivatal szerint a megjelenés nem kötelező, ezt azonban levelükben elfelejtik megemlíteni.

Csak nevetni tud történetén az a leszázalékolt férfi, akit levélben hívtak el a határvadász-toborzásra.

Nemrég járta be a médiát, mi is megírtuk, hogy egy 8 hónapos kismamának is meg kellett jelennie a tájékoztatón. Az eset akkor nagy felháborodást váltott ki, úgy látszik azonban, nem tanultak belőle a hatóságok: ezúttal egy 50 százalékos csökkent munkaképességű férfit találtak meg a behívólevéllel, aki Facebook-oldalán osztotta meg a bizarr történetet.

A levelet elolvasva röhögtem egy jót. Járni is alig bírok, futni pedig végképp nem. Gyanítom, hogy nem én vagyok az ideális alany határvadásznak

– mondja a 47 éves Lőrinczi Csaba, aki krónikus, gyógyíthatatlan neurológiai betegségben, ataxiában szenved.

A férfi regisztrált munkanélküli, így az ő neve is szerepelt azok listáján, akiket az állásbemutatóra invitáltak. Betegsége tavaly kezdődött, gyors leépüléssel járt együtt: mozgáskoordinációja és artikulációja is egyre romlik.

A 24.hu megkeresésére is csak írásban tudott reagálni, azt mondja, beszédét már csak kevesen értik meg.

A 6 hónapos OKJ-képzés során a Készenléti Rendőrség állományába nyerhetnek felvételt a jelentkezők, akiket a rendőrség honlapján is letölthető alkalmassági kérdőíven részletesen kikérdeznek az egészségügyi állapotukról. Kiképzésük része a fekve nyomástól a távolugrásig számos, fizikai erőnlétet igénylő feladat. Nem csoda hát, hogy a mozgásszervi, idegrendszeri elváltozások kizáró oknak minősülnek, épp úgy, ahogy a beszédzavar is.

Bemutatót tart az Országos Rendőr-főkapitányság Készenléti Rendőrség XIV. határvadász bevetési osztálya az egység nyílt napján Kiskunhalason Fotó: MTI/Bugány János

Csaba részvételére – a levél szerint – mégis „feltétlenül számítottak” a toborzáson, ahol az Országos Rendőr-főkapitányság tartott tájékoztatót az állásajánlatról. A kismama esetéhez képest mindössze annyi változott, hogy a levél szövegében már nem szerepel kötelezettség – folytatja:

Azonnal felismertem, hogy a korábbi esettel szemben itt legalább már nem fenyegetőznek és nem említik az együttműködési kötelezettséget sem.

Korábban ugyanis a kiküldött levelekben leszögezték: aki álláskeresőként nem működik együtt, nem jelenik meg a megadott helyen és időben, vagy visszautasítja a megfelelő állásajánlatot, azt

  • a kötelezettség elmulasztásának napjától törlik a nyilvántartásból;
  • ha ellátásban is részesül, annak folyósítását a törlés napjától megszüntetik;
  • ha foglalkoztatást helyettesítő támogatásban is részesül, az illetékes önkormányzat jegyzőjét értesítik a kötelezettségszegésről.

Ezúttal már nincsenek feltüntetve ezek a kikötések, mondja a férfi:

Gondolom, az állapotos nő ügyével kapcsolatban okultak a történtekből, és nem akartak ismét esélyt adni az országos felháborodásra. Most már csak az szerepel a levélben, méghozzá vastagon szedett betűkkel kiemelve és felkiáltójellel, hogy

“feltétlenül számítanak a pontos megjelenésre”.

Csaba ugyanakkor úgy tudta, a felajánlott lehetőségeket nem lehet visszautasítani, a törvény nem ismerete pedig nem mentesít a betartása alól.

Rendőrség

Nem szóltak, hogy mégsem kötelező

Az esettel kapcsolatban a 24.hu a Belügyminisztériumot és az ORFK-t is megkereste. Utóbbitól azt a szűkszavú választ kaptuk, hogy

a rendőrség senkit nem rendel be.

Mivel a levél a Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályáról érkezett, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál is érdeklődtünk, akik a következő választ adták:

(…) Állásbörzéken, toborzó napokon belül biztosítunk lehetőséget a legszélesebb rétegnek, ahhoz, hogy a megyében működő toborzó irodával közvetlenül fel tudják venni a kapcsolatot.

A rendezvényen való részvétel a kiértesített álláskeresők részére nem kötelező.

A szóban forgó úgynevezett “behívó” csak egy általános tájékoztató a fent említett rendezvényekről. A megjelenés önkéntes!

Érdekes ugyanakkor, hogy ha konkrét kikötéseket nem is tartalmaz,

a levél semmilyen formában nem utal arra, hogy a megjelenés tetszőleges lenne,így Csaba a biztonság kedvéért inkább részt vett a toborzáson.

Mivel a bajai helyszín közelében lakik, útiköltséget nem kellett fizetnie. Még szerencse, mondja, hiszen leszázalékoltként havi 37 ezer forintból kell megélnie, és gyakran előfordul, hogy csak könyöradományok révén sikerült kihúznia egy-egy hónapot.

Úgy gondolja, másoknak nagyobb problémát jelentett a részvétel: vannak munkanélküliek, akik 20-50 kilométerre laknak valamelyik környékbeli faluban. Számukra bevétel híján már a létfenntartás is nehezen megoldható, és nagy gondot jelent nekik feleslegesen utazni oda-vissza 40-100 kilométert.

Kiskunhalas, 2016. szeptember 21. Bemutatót tart az Országos Rendõr-fõkapitányság Készenléti Rendõrség XIV. határvadász bevetési osztálya az egység nyílt napján Kiskunhalason 2016. szeptember 21-én. MTI Fotó: Bugány János

“Ordított, hogy én leszek az első, akit meg fog ölni”

Az erdélyi születésű Csaba gondolkodott rajta, hogy megemlítse a toborzóknak: az 1989-es romániai forradalom során saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent egy gyűlölt és megvetett népcsoportba tartozni,

“hogy milyen érzés, amikor egy magából kivetkőzött, gyűlölködő ember vérben forgó szemekkel, éles lőszerrel töltött fegyvert rám szegezve, káromkodva ordította torkaszakadtából, hogy én leszek az első magyar, akit meg fog ölni”.

Ezzel a határvadászos dologgal azt akarják elérni, hogy ismét közeli szemlélője legyek egy másik csoport elleni gyűlölködésnek. Ilyesmiről akartam beszélni a szervezőknek, de lebeszéltem magam róla. Rájöttem, hogy ők egyszerű alkalmazottak, akik parancsot teljesítenek, és úgy végzik a munkájukat, hogy ne rúgják ki őket. Hiba lenne nekik felróni a gyűlöletkeltést. Így mindössze annyit mondtam, hogy gyanítom, nem én vagyok az ideális alany határvadásznak

– zárta a férfi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik