Közélet

Pusztítjuk a járványokat, egyre tovább élünk

Megérkezik a spanyol Ebola-beteg (ebola, ebola-járvány, )
Megérkezik a spanyol Ebola-beteg (ebola, ebola-járvány, )
Az utóbbi évtizedekben akár tíz évet is nőtt az élettartam a világon, bár ez nemektől függ. A nagyon durva betegségek egyre jobban szorulnak vissza, az AIDS és a malária is elbukhat egyszer.

Mintegy 10 évvel nőtt az átlagos élettartam a világon az elmúlt 35 évben, a halálesetek 70 százalékát már nem fertőző betegségek okozzák, ami nagy eredmény – állapítja meg egy nagyszabású tanulmány, ami a Lancet tudományos folyóirat csütörtöki számában jelent meg.

Míg egy 1980-ban született nő átlagosan 63,7 év élettartamra számíthatott, a 2015-ben világra jött lánybabákra több mint 11 évvel hosszabb, 74,8 év vár. A férfiak átlagosan várható élettartama kevesebb mint 10 évvel, 59,6 évről 69 évre emelkedett 35 év alatt a tanulmány szerint, amiben 195 ország, valamint terület adatait gyűjtötték egybe a Seattle-i Egyetem kutatói.

Csak legyőzzük az AIDS-et

A javulás a tanulmány szerzői szerint annak köszönhető, hogy az utóbbi 10 évben jelentős sikerek születtek az olyan betegségek elleni küzdelemben, mint a HIV/AIDS, a malária vagy a bélhurut. Az AIDS okozta halálesetek száma 2005 és 2015 között egyharmaddal, 1,2 millióra csökkent, és maláriában is 37 százalékkal kevesebben – 730 ezren – haltak meg, mint egy évtizeddel korábban.

Vannak országok, amikben jobban javult a helyzet, mint azt a jövedelmek, az oktatás vagy a születési ráta alakulása indokolná, ugyanakkor látunk országokat is, köztük az Egyesült Államokat, amik sokkal kevésbé egészségesek, mint amennyire erőforrásaik lehetővé tennék – közölte Christopher Murray, a Seattle-i Egyetem egészségkutató intézetének (Institute for Health Metrics and Evaluation, IHME) munkatársa.

A világon tavaly bekövetkezett halálesetek 70 százalékát már nem fertőző betegségek okozták és csökkent a rossz higiénés feltételekkel összefüggő halálozás is.

A halálesetek nagy többségét ma már olyan betegségek idézik elő, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz, a demencia vagy a drogfüggőség. A tanulmány szerint a leggyakoribb kockázati tényezők a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas vércukorszint, a túlsúly, a szennyezett levegő és a gyermekek helytelen táplálkozása. 1990 után főleg a túlsúly és a drogfüggőség okozta problémák szaporodtak el. Európában leginkább Oroszországot és a kelet-európai országokat sújtja az alkohol- és drogfüggőség.

Bár a dohányosok száma világszerte csökkenőben van, tavaly még mindig 6,4 millió haláleset kötődött a dohányzás ártalmaihoz, 300 ezerrel több, mint 2005-ben.

A várandós és szülő nők halálozása csaknem egyharmaddal csökkent 2005 és 2015 között, de tavaly még így is 275 ezren haltak bele a szülésbe, többségében a szegény országokban. A malária, a kanyaró és a hasmenés elleni intézkedésekkel tíz év alatt sikerült a felére csökkenteni a gyerekkori halálozást. A tanulmányhoz 1870 szakértő szolgáltatott adatokat a világ 127 országából, valamint régiójából. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik