Közélet

Brutális ára lehet Orbán vidékjárásának

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 06. 10. 13:25

Az 1500-1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program teljes fejlesztési keretösszege.

A kormány minél nagyobb részt finanszírozna EU-pénzből, erős költségkontroll mellett – mondta Csepreghy Nándor a Portfoliónak. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese szerint a program igazán 2018-ban indul be, ami meg is látszik majd az állami költségvetésen.

Előzőleg azonban akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat, ha Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előlegszámlák teljes egészét. Ezt is vállalja azonban a kormány, hogy a nyertesek könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.

Csepreghy Nándor szerint a Modern Városok Program fejlesztéseit igyekeznek a 2014-2020-as uniós keret terhére megvalósítani, de látják, hogy nem mindent tudnak uniós forrásból finanszírozni, ezekben esetekben a hazai költségvetésben kell majd megtalálni a fedezetet.

Négy megyei jogú városba ezek után látogat miniszterelnök úr, így erre is utal az említett 200 milliárdos különbség a program várható teljes forrásigényénél.

A következő hetekben kiemelt téma lesz, hogy egyes fejlesztések, miből finanszírozhatók. Erről miniszteri egyeztetések lesznek, de a gyorsaságnál fontosabb a minőségi és hatékony pénzköltés, ezért a Modern Városok Programhoz köthető TOP-os pályázatokat is már az új értékelők bírálják el.

Korábban gazdaságfejlesztés címszó alatt sok település esetén láttuk azt a logikát, hogy szinte mindegy volt a pénzfelhasználás célja, csak költsük el, forogjon a pénz. Ezért térköveztek, a gazdaságfejlesztés reményében, bevonva a helyi vállalkozót. Sokszor láttuk azt is, hogy a pénzfelhasználás indokoltságának kitalálása is szempont volt a projekt indulásában.

Csepreghy Nándor szerint a nagy infrastrukturális beruházások az elhúzódó előkészítések miatt lassúak. Már több mint 5000 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat a 2014-2020-as ciklusra, de benyújtott számla híján nem tudnak fizetni. Ő július-augusztustól számít a kifizetések felpörgésére.

Az NGM idei EU-s kifizetési becsélése egyébként pesszimista, de ők a deficitcélok tartása miatt adnak ilyen előrejelzést. Fontos megjegyezni, hogy nincs két külön kormányzati vélemény a kifizetésekről. Egy olyan céghez hasonlítanám a helyzetet, amelyen belül más a pénzügyi osztály és más a fejlesztési osztály szempontrendszere.

Az elmúlt 3 évben a Miniszterelnökség vállalásai teljesültek, most sem tartják lehetetlennek az idei célszámok kifizetését. A kormány tartja magát az 50 százalékos pályázati előleg kifizetéséhez. Bár értik Brüsszel szempontjait, néhányat még el is fogadnak, de ez a magyar költségvetés kockázata, ebbe nem szólhatnak bele – tette hozzá a miniszter-helyettes a gazdasági portálnak adott interjúban.

Szétverte az EU-támogatást a korrupció

Gyakorlatilag nincs olyan uniós támogatási program, ahol Brüsszel ne talált volna súlyos, a kifizetések részleges vagy teljes felfüggesztését indokolttá tevő visszaéléseket. Ez derül ki a válaszból, amit Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője kapott a bizottság regionális főigazgatóságának vezetőjétől. A levélből az rajzolódik ki, hogy a támogatások odaítélésénél általános, rendszerszintű a problémák.

Jávor azt kérdezte a felzárkóztatási támogatásokért felelős főigazgatóságtól, hogy mely operatív programokat kellett felfüggeszteni a szabálytalanságok miatt, milyen következmények várhatóak még. Walter Deffaa válasza szerint a 2007-2013-as programozási időszakra vonatkozóan több programnál is felfüggesztették a kifizetéseket felfüggesztésére. A Társadalmi infrastruktúra Operatív Program és a Társadalmi megújulás Operatív Program teljesen leállt, a többi operatív programnál részleges felfüggesztést írt elő az uniós testület.

Brüsszel azért büntetett a Gazdaságfejlesztési OP esetében, mert a kormány által kiválasztott projektek nem illeszkedtek az EU-val előzetesen egyeztetett fejlesztési prioritásokhoz, és általános volt a támogatott beruházások túlárazása. Az egyes földrajzi régiók, illetve a közlekedés fejlesztését célzó operatív programoknál a diszkriminatív, kiválasztási gyakorlatot tették szóvá. Az uniós kifogás miatt 48 milliárd forintos büntetést kell fizetni. 

A Társadalmi megújulás OP-nál a túlárazás, az értelmetlen és az előzetesen rögzített célokkal sokszor ellentétes hatású projektek támogatása miatt 40 milliárd forint került veszélybe az Öveges program miatt. A Társadalmi infrastruktúra OP esetében a pályázatok elégtelen ellenőrzése miatt a brüsszeli ellenőrök tízmilliárdos büntetést helyeztek kilátásba. A Deffaa-levél nem minősíti a sok sebből vérző támogatási gyakorlatot, de a PM szerint az

Európai Bizottság megerősítette Jávor Benedeknek, hogy súlyos, rendszerszintű problémák vannak az uniós források hazai felhasználásával.

Jávor Facebook-oldalán úgy foglalta össze a levél tanulságait:

Az EB döntései egy alapjaiban korrupt, és éppen ilyennek megtervezett, illetve így üzemeltetett uniós pénzfelhasználási rendszert körvonalaznak, amelyet a pénzelosztás irányító rendszerétől a közbeszerzések kiírásán és lebonyolításán keresztül a nyertes projektek kiválasztásáig és az árak megállapításáig minden elemében a korrupció maximális felpörgetésére alkottak meg. 

Néhány napja – az uniós pénzektől függetlenül – az ellenzékinek semmiképpen nem nevezhető Demokrata közölte saját felmérését, amely szerint a Fideszről kétszer annyi embernek jut eszébe a korrupció, mint Orbán Viktor. 

 

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.