Halmazati büntetésként 10 év börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra, másfél millió forint pénzmellékbüntetésre és 3,3 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a Debreceni Törvényszék azt a bírót, aki 2009 és 2011 között elfogadva ügyvéd barátja ajánlatát, 300 – 500 ezer forintnyi juttatás fejében kedvezőbb döntéseket hozott az ügyvéd védencei számára. A törvényszék az elsőrendű vádlottat emellett 8 évre eltiltotta a jogi foglalkozás gyakorlásától is. Az elsőfokú bíróság vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében találta bűnösnek a bírót, a közokirat-hamisítás vádja alól ugyanakkor felmentette.
A bíróság ezenfelül elrendelte a nyomozás idején lefoglalt kétmillió forint elkobzását, illetve kötelezte az elsőrendű vádlottat 951 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélethirdetésen csak a lefülelt bíró vett részt, társa élt távolmaradási jogával.
A tanácselnök indoklásában kifejtette: a bíró összesen nyolc esetben hozott kedvezőbb ítéleteket barátja védenceivel szemben. Az ügyvéd szintén részesült sikerdíjból, a gyanúsítottak, vádlottak hozzátartozóitól kapott pénzt megfelezték. A vádlott a Csongrád Megyei Bíróság csoportvezető bírájaként, tanácselnökeként házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatta például másodfokon az előzetes letartóztatást, a végrehajtandó szabadságvesztést felfüggesztettre, a felfüggesztett szabadságvesztést pénzbüntetésre mérsékelte. Egy másik ügyben, ítélkezési szünetben „szembeötlő sietséggel” hatályon kívül helyezett egy elsőfokú ítéletet és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.
Egyértelműen bebizonyosodott az is, hogy a bíró tanácselnökként önállóan szövegezett meg határozatokat, az előadó bíróval konzultált ugyan, de a tanács harmadik bírája csak aláírásával látta el a végzéseket. Az indoklásban elhangzott: ez a magatartás a határidők betartása érdekében gyakorlat volt a Csongrád Megyei Bíróságon, ezt az ügyben meghallgatott bírósági dolgozók tanúvallomásai is megerősítették. A közokirat-hamisítás bűncselekményként így nem állta meg a helyét, a gyakorlatot követő bírák legfeljebb fegyelmi vétséget követtek el.
Bakó József bíró fontosnak tartotta az ügyvéd szerepének tisztázását, aki annak ellenére, hogy ő hajtotta fel az ügyfeleket, csak tanúként szerepelt a bírósági eljárásban. A tanácselnök kiemelte: a törvények értelmében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós ügyek feltárásában közreműködik. Az ügyvéd még a nyomozati szakban ennek alapján lett gyanúsítottból tanú, együttműködése miatt ugyanis megszüntették az ellene indult eljárást. Az ügyben határozatot hozó bíró kiemelte: az ítélet meghozatalakor figyelembe kellett venni azt is, hogy a bíróságokon nem, de más területeken elszaporodtak a korrupciós bűncselekmények.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész az elsőrendű vádlott esetében súlyosítást, a másodrendű esetében a bűncselekmény megállapítását kérte, a bíró és védője felmentésért fellebbezett. A másik vádlott védője tudomásul vette az ítéletet.
A bíró – akit egyébként tisztségéből 2012 januárjában felfüggesztettek – előzetes letartóztatában várja a másofokú pert – tudtuk meg a Debreceni Törvényszéktől.
Szerdán ugyanitt született ítélet egy másik bíró ügyében is. A nőt hét év börtönbüntetéssel, 7 év közügyektől eltiltással, emellett egymillió forint pénzmellékbüntetéssel sújtották, miután 2008-2009-ben különböző összegekért kivételezett egy felszámoló céggel Nyíregyházán.
