Budapest, 2010. október 11.
Varga Lajos (b) és Kovács Károly kéményseprők kéményt ellenőriznek Budapesten VII. kerületi Király utcában a hivatalos fűtési szezon október 15-i megkezdése előtt.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Üzleti tippek

Büntetést kap, aki elsunnyogja a kéményseprési díjat

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 04. 15. 11:00

Korábban a témában:

A kéményseprésért tavaly július óta nem kell fizetniük a magánszemélyeknek. Kivéve akkor, ha a család otthonába vállalkozást is bejegyeztek – ekkor a törvény szerint fizetős a szolgáltatás.

Korábbi cikkünkben írtuk, hogy 30 ezer forintot gomboltak le egy vállalkozó családfőről a kéményseprésért. Emellé odatehetjük, hogy 2013-ban megfelezték a kéményseprés díját, onnantól maximum 2 ezer forint lehetett. Vagyis cikkünk szereplőjének minimum a tizenötszörösébe került az ingyenes kéményseprés, mint korábban a fizetős, csak azért, mert van egy vállalkozása.

Amit még érdemes tudni:

  • ha a vállalkozást a társasház egyik lakásába jegyezték be, akkor nem kell külön megrendelni a seprést,
  • ha viszont családi házba, akkor az ingatlan használójának meg kell rendelnie a szolgáltatást a kéményseprőknél.

20 ezer forintos bírság lehet a mulasztásból

És hogy honnan tudják a kéményseprők, hogy hol vannak vállalkozások? A katasztrófavédelem a közhiteles adatbázisokat (például lakcímnyilvántartás, cégjegyzék) használva készített két listát – az egyikben azok a magántulajdonú ingatlanok szerepelnek, ahova nincsenek vállalkozások bejegyezve, a másikban azok, ahova vannak.

  • Ami azért is érdekes, mert mint megtudtuk, még a NAV sem rendelkezik olyan nyilvántartással, amely összerendelt formában tartalmazná, hogy a székhelycímek közül melyek funkcionálnak magánszemély lakóhelyeként.

Kiderítettük, hogy a katasztrófavédelem 84 ezer, az ellátási területén lévő családi házba bejegyzett gazdálkodó szervezetnek küldött tájékoztatást arról, hogy a jövőben a kéményseprő hozzájuk nem megy automatikusan, hanem meg kell rendelniük szolgáltatást a megyében működő kéményseprőcégek valamelyikétől. (Magyarországon egyébként a KSH adatai szerint tavaly szeptemberben majdnem 1,7 millió regisztrált vállalkozás volt, közülük 1,15 millió egyéni vállalkozás.)

A katasztrófavédelem decemberben megküldte a kéményseprőcégeknek azoknak az adatait, akiknél vállalkozás van a nyilvántartásuk szerint. A kéményseprők pedig kötelesek visszajelzést küldeni év végén a katasztrófavédelemnek arról, mely otthonra bejegyzett vállalkozások nem rendelték meg a seprést.

Az ellenőrzés megrendelésének gyakorisága a tüzelőberendezés fajtájától függ:

  • zárt égésterű, gázüzemű fűtőeszközhöz csatlakoztatott kémény esetén kétévente,
  • minden egyéb tüzelőeszközhöz csatlakoztatott kémény esetében évente kell megnézetni a kéményeket.

A katasztrófavédelem aztán felszólítást küld azoknak, akik nem tettek eleget kötelességüknek, vagyis nem rendelték meg a szolgáltatást. Elsőre nem büntetnek, de aki továbbra sem, az 20 ezer forintos tűzvédelmi bírságot kaphat a fizetendő díjon felül – tudtuk meg.

Debrecen, 2014. június 18.
Tisztítókefe Bakk Attila, a FÜTESZ Hajdú-Bihar Megyei Fűtéstechnikai és Szolgáltató Kft. kéményseprőjének kezében Debrecenben 2014. június 18-án. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete szerint az állami intézkedések miatt kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-át követően hét megyében financiális okok miatt leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, amely Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érint majd.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Minden vállalkozásról előbb vagy utóbb, de tudni fognak

Elvileg már mindenki megkapta az értesítést, akinek meg kell rendelnie a szolgáltatást. Előfordulhat azonban (példaként cégbírósági elírást említett a katasztrófavédelem), hogy a listájukban egyes vállalkozások nem szerepelnek. De ez is kiderül, mert amikor a katasztrófavédelem kimegy, nemcsak azt nézik meg, hogy az ingatlanra ki van-e írva, hogy ott vállalkozás működik (ez kötelező), hanem az ingatlan tulajdonosát, illetve használóját nyilatkoztatják is, hogy bejelentettek-e a helyszínre gazdálkodó szervezetet.

Ha nemleges a válasz, elvégzik az ingyenes kéményseprést. Ha viszont kiderül, hogy mégis van oda bejelentett vállalkozás, akkor felhívják az ingatlanhasználó figyelmét, hogy nem ők az illetékesek, hanem a kéményseprők, és náluk kell kérni a díjköteles seprést. A helyszíni szemlével és a nyilatkoztatással is frissítik az egyébként folyamatosan aktualizált adatbázisukat.

Ha egy lakásba be van jegyezve egy gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprésért az ingatlan használójának fizetnie kell mindaddig, amíg a nyilvántartásért felelős hatóság nem törölte. Ha valaki olyan ingatlant vásárolt, ahová gazdálkodó szervezet van bejegyezve, elég, ha kezdeményezi a nyilvántartásért felelős hatóságnál az ingatlan törlését. Ezt követően számára is ingyenessé válik a kéményseprés.

Ahogy már írtuk, a vállalkozás formája, mérete szerint nincs különbség a fizetendő díjnál. És mint kiderült, a szabályozás nem tesz különbséget főállású és mellékállású vállalkozók között sem, továbbá az sem érdekes, hogy a vállalkozás működik-e vagy sem. Alvó cégek és szüneteltetett egyéni vállalkozások miatt is fizetni kell a seprésért.

A fűtést is nehéz leírni, nemhogy a kéményseprést

Ruszin Zsolt adószakértőt arról kérdeztük, könyvelési szempontból mi a helyzet a fűtéssel, kéménnyel, ha egy családi házba vagy lakásba jegyezték be a vállalkozást. Elmondása szerint nehéz bizonyítani az üzleti tevékenység és a fűtés közti kizárólagos összefüggést, ha az ingatlan nem pusztán székhely, de lakóhely is. Az arányos költségelszámoláshoz pedig területi és időbeli nyilvántartást kell vezetni: a kizárólagosan üzleti helyiségeknél a területi arány kell, a közösen használt részekre a helyiség mérete és az üzleti felhasználás idejének a kombinációja. A kéményseprési díjat is hasonlóan macerás lehet leírni: egy péknél vagy egy kézműves cukrászdánál még beleférhet a dolog, egy taxisnál biztos, hogy nem.

Ruszin szerint a kérdés az, hogy diszkriminatív-e a szabályozás. Ha a magáningatlan kéménye gazdasági célokat szolgál, akkor az állam hatósági árban szabályozhatja a díjat, erre joga van. A gazdasági célok vélelmezésére azonban nincs joga. Jogbiztonsági aggályok vetődhetnek fel, ha anélkül, hogy bizonyíthatnám az ellenkezőjét, üzleti célúvá minősítheti az állam a kéményem – mondta a szakértő.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.