Üzleti tippek

Munkaerőhiány a hazai SSC-kben – Románia és Ukrajna lehet a megoldás?

Szakemberhiány lassíthatja a szolgáltatóközpontok magyarországi terjeszkedését.

A nemzetközi szolgáltatóközpontok (SSC – Shared Service Center) szerepének növelése a magyar gazdaságpolitika egyik sarkalatos törekvése. A megvalósítást azonban mind erőteljesebben akadályozza, hogy egyre nehezebb megfelelő szakembert találni ezekre a pozíciókra. A BDO Magyarország álláspontja szerint a megoldást a fiatal munkavállalók pálya-reorientációs felkészítése és a rugalmasabb szabályozási környezet segíthetné.

Hazai SSC-sztori

A magyarországi szolgáltatóközpontok jelentős bővülésen mentek keresztül az elmúlt években, és a szektor mára már több mint 25 ezer munkavállalót alkalmaz. Az elsősorban fogyasztási cikkek gyártására, illetve pénzügyi, informatikai és távközlési szolgáltatásokra koncentráló SSC-k 80 százaléka Budapestre koncentrálódik. A szakemberhiány elsősorban nem az egyenlőtlen földrajzi eloszlásból, hanem e szakterületek speciális követelményeiből fakad.

Szolgáltatóközpontok feketén-fehéren

Előnyök: multinacionális és multikulturális környezet megismerése, nemzetközi tapasztalatok szerzése, idegen nyelvek aktív használata, versenyképes gyakorlat és fizetés, fiatal közösség

Hátrányok: a munka nagyfokú monotonitása, a szervezetfejlődéssel járó folyamatos változások hatása, magas teljesítményi elvárások, szakmai „beszorulás” (az SSC-ből nehéz más jellegű területre sikeresen pályázni)

Forrás: BDO

A bölcsészdiploma sem akadály

A szolgáltatóközpontok nagyfokú nemzetközi beágyazottsága miatt a legfontosabb követelmény az angol, valamint egy további európai nyelv biztos ismerete. Az egyes pozícióknál a specializált feladatkörök miatt többnyire nem követelik meg az általános rálátást az egész szakterületre. A másik oldalon viszont elvárják a jelentkezőktől a precizitást, a gyorsaságot, az önállóságot, az alkalmazkodó-képességet, illetve a szabályoknak való pontos megfelelés képességét. A pozíciók jelentős hányadában a személyes készségeknek jóval nagyobb szerepe van, mint annak, hogy a munkatárs gazdasági vagy más irányú felsőoktatási intézményben végezte-e tanulmányait.

Ezt olvasta?

„A speciális követelményeknek megfelelő minőségi munkaerő-utánpótlás azonban erősen beszűkült. Egyes SSC-k pedig egyre gyakrabban kényszerülnek külföldi (elsősorban romániai és ukrajnai) toborzásokra, mások pedig arra, hogy kedvezőbb juttatásokkal immár egymástól próbálják elcsábítani a munkatársakat” – mutatta be a jelenlegi helyzetet Hajnal Péter, a BDO Magyarország partnere. A szakértő szerint érdemi áttörést azonban ezektől a módszerektől nem lehet várni.

Sajátos kettősség

Miközben a szolgáltatóközpontok egyre súlyosabb munkaerőhiánytól szenvednek, a szegmens által leginkább érintett korcsoportokban a munkanélküliségi ráta jóval a 10,4 százalékos átlag felett van. A 20-24 éves korosztályban ez az érték 27,3 százalék, míg a 25-29 éves korcsoportban 13,7 százalék volt 2012-ben.

A megoldás a széleskörű pálya-reorientációs programok, többmodulos, célzott képzések bevezetése lehet. Mindez különösen azoknál a pozícióknál lehet sikeres, amelyeknél a személyes készségek dominálnak a szakmai tapasztalattal szemben. Ennek érdekében egyre több piaci szereplő, így a BDO Magyarország is megkezdte a SSC specifikus képzések struktúrájának kialakítását.

Rugalmasabb szabályozás kellene

„Az SSC-kben végzett munkaügyi auditok során azt tapasztaljuk, hogy sokszor nehézséget okoz a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos ügyintézés. A kapcsolódó szabályok sok esetben indokolatlanul rugalmatlanok, az ellenőrzés és annak jogkövetkezményei pedig továbbra is nagyon szigorúak. Emellett a legtöbb gondot a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés éves korlátja jelenti” – összegezte Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.

Mivel a speciális nyelv- és szaktudással rendelkező munkavállalók toborzása nem egyszerű feladat, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy szabályozott keretek között egyéni megállapodásokat lehessen kötni az önként vállalt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre az évi maximumot jelentő 250 óra elérése esetén is.

Ezen problémákra megoldás lehetne az elszámolási időszak intézménye, de a tapasztalatok alapján ez egyelőre nem működik. A tanácsadó cég év elején végzett Munkaügyi Helyzetkép Top 500 felmérése szerint a vezető munkáltatók 80 százaléka alkalmaz munkaidőkeretet. Az elszámolási időszakra vonatkozó szabályokat azonban csak 15 százalék látja át teljes mértékben, és mindössze 11 százalék alkalmazza. A foglalkoztatók visszajelzései alapján indokolt lenne, hogy az elszámolási időszak szabályozása egyszerűbb, a jelenleginél felhasználóbarátabb legyen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik