A juttatások megadóztatása a szerényebb jövedelemmel rendelkezőkön üt a legnagyobbat – derült ki az FN.hu cafeteria-tanácsadókkal, s szakszervezeti vezetőkkel folytatott háttérbeszélgetéseiből.
Ahol már van kiépített cafetériarendszer (ahol a dolgozó maga válogathatja ki a neki szimpatikus juttatásokat adott összeghatárig), alapvetően háromféle stratégia lehetséges: az első – s a munkavállalók körében legnépszerűbb – módszer szerint a vállalat átvállalja a megnövekedett adóterhet. A dolgozók tehát ugyanannyi juttatást kapnak jövőre is, mint idén, ám ez a vállalatnak nagyjából 25 százalékkal többe kerül (csak nagyjából, mert maradt mutatóban adómentes juttatás: az internet előfizetés támogatása.)
Szakszervezeti forrásaink szerint akad már olyan magyar nagyvállat, ahol eme, viszonylag nagyvonalú megoldás mellett döntött a menedzsment, s még némi szerény bérfejlesztésre is jutott pénz – cserében viszont a kollektív szerződésben rugalmasabb munkaidőkeretet fogadtak el.
Többől kevesebbet
adózzunk tisztelettel…
95,58 % Hideg étkezési utalvány.
25 % Meleg étkezési jegy, különböző pénztárak (magánnyugdíj, stb.) befizetései, üdülési utalványok, beiskolázási támogatás, helyi bérlet.
0 % Internet-előfizetés támogatása az otthoni munkához.
Szja-adómentes még:
képzéshez támogatás, nem helyi bérlet (költségként is elszámolható), üzemanyag-megtakarítás havi 100 ezer forintig, fuvarozói napidíj 25 euróig.
Másik megoldás, hogy a vállat több pénzt fordít a cafeteria-rendszer működtetésére, de nem 25 százalékkal többet. Emellett döntött például a TEVA Gyógyszergyár Zrt. – mint az kiderült a Stabilitás Pénztárszövetség sajtórendezvényén. Harmadik megoldásként a cég ugyannyit költ juttatásokra jövőre, mint idén, ami a dolgozók szempontjából 20 százalékkal kevesebb juttatást jelent.
Egyes vállalatok azzal a taktikával élnek, hogy a dolgozóinak azt kommunikálják: változatlan a cafeteriakeret – ugyanakkor a rendszer a kiválasztott tételeket fölszorozza az adóval, így mondjuk a 6000 forint meleg étkezési jegy máris 7500 forinttal terheli a dolgozó keretét. A vállalat, ha ilyen rendszert működtet, akár a hideg étkezési jegyet is benthagyhatja a választható tételek között – ha a dolgozó olyan „bolond”, hogy a csaknem 100 százalékos adóval, s járulékkal terhelt tételt választja, megteheti, csak épp így kisebb értékben tud más tételeket választani.
Csak a vállalatok 30 százaléka döntött úgy, hogy a dolgozók jövőre ugyanannyi béren kívüli juttatást kapnak, mint idén, legalábbis azon vállalatok körében, amelyekre „rálát” a Fata László által vezetett Cafeteria Net – derült ki a Stabilitás rendezvényén.
Az adat valószínűleg kedvezőbb a valóságos átlagnál, hiszen a cafeteria-rendszert működtető vállalatok eleve tudatosabban éltek a béren kívüli juttatások lehetőségeivel, mint mások.
Karrier vár a meleg jegyekre
Nagyszámú munkavállaló egyébként épp csak hírből ismeri a cafetéria-rendszert – sokuknak egyetlen juttatásuk a havi 6000 ezer forint hideg étkezési utalvány. Ennek helyét jellemzően a meleg étkezési utalvány foglalhatja majd el. Bár biztosan lesz néhány olyan kisvállalkozás, amely nem bajlódik tovább a jegyek adminisztrációjával, a cégek többség azért valószínűleg vállalja az 1500 forint adót havonta. Különösen, mivel a munkavállalók abban bíznak, hogy – ahogy eddig is, ezután is – be tudják majd váltani bizonyos üzletekben hideg élelmiszerre a meleg jegyeiket.
Ha az adóhatósági szigor azonban megélénkül ezen a területen (ami eddig nem volt igazán jellemző), akkor a hideg étkezési jegyek után visszaszorulhat majd a meleg étkezési jegyek használata is – legalábbis az alacsonyan fizetett munkavállalók körében.
A meleg étkezési jegyek kedvezményesen (25 százalékos adóval sújtottan) adható értékhatára 18 ezer forint – vélhetően azonban ezt nem sietnek majd maximálisan kihasználni a cégek.
