Üzleti tippek

Terror ellen nincs biztosítás

A hazai biztosítók akkor vállalják a vandalizmus okozta vagyoni károk megtérítését, ha betörés, rablás kapcsán történt rongálás.

A hazai biztosítók szerződési feltételeikben általában kizárják a szakmában „terrorkockázatokként” emlegetett károkra történő kifizetést. E gyűjtőfogalomhoz sorolják a háborús események, belső zavargások, sztrájkok, tüntetések, nyilvános köztéri megmozdulások kapcsán elkövetett rongálásokat. Hangsúlyozottan a kizárások körébe tartoznak a politikai, ideológiai vagy épp etnikai okok miatt kirobbant erőszakos cselekmények kárai, de még a – például elbocsátott dolgozók által kirobbantott – munkahelyi rendzavarások miatt bekövetkezett anyagi veszteségek is.

Noha a világban korábban akadtak a terrorkockázatot elvállaló biztosítók, 2001. szep-tembere után általában mindenütt kizárták a biztosítási kötvényekben ezt a fajta kártérítést, mivel a terrorkockázat nagyságát lehetetlen előre kiszámítani. Igaz, azóta több európai uniós tagállamban, például Németországban és Franciaországban speciális együttbiztosítási alapokat (poolokat) hoztak létre – a biztosítók és esetleg az állam részvételével – e rizikó kárainak megtérítésére.

A hazai biztosítók szűk keretek között mégis vállalják a vandalizmus okozta vagyoni károk megtérítését: akkor, ha betöréses lopás, rablás vagy akár ezek kísérlete kapcsán történt rongálás. A Generali–Providencia Biztosító vállalati biztosítási feltételeiben hangsúlyozza: a rongálás okozta károkat nemcsak az épületek szerkezeti elemei esetében téríti meg, hanem akkor is, ha vagyontárgyak lezárt tárolóit (azaz például szekrényeket, trezorokat) törik fel az elkövetők. Jármű-márkakereskedőknek szóló külön ajánlata szerint a szabadban tartott, újonnan forgalmazott gépkocsik esetében káronként és járművenként 300 ezer forintot fizet vandalizmus és rongálás okozta károkra.

Az Allianz vállalkozóknak kínált biztosítása is megtéríti a vagyontárgyak betöréses lopással kapcsolatos rongáláskárait. Sőt, a kiegészítőként köthető épületrongálás-biztosítás az épület kárai mellett kiterjed többek között a kültéri elektromos jelzőrendszerek (kamera, kaputelefon) sérüléseire is.

Akkor is fizetnek, ha az ingatlan külső homlokzatát vandál elkövetők esetleg lefestik, lefirkálják. Az ilyen jellegű károk megtérítéséhez a biztosító elvárja, hogy az ügyfél nyújtsa be a bűncselekmény miatt tett rendőrségi feljelentésről szóló dokumentumot vagy egyéb hatósági iratot. Az Allianz ilyen jellegű rongálás esetén nem von le önrészt, a teljes kárt kifizeti.

Az Uniqa három kisvállalkozói vagyonbiztosítási konstrukciója közül a két felsőbb kategóriás esetében vállalkozik a betöréses lopás körébe sorolt rongáláskár megtérítésére. Más piaci szereplőkhöz hasonlóan itt is a vállalati ügyfél által alkalmazott saját védelmi rendszerek szintje szabja meg a kártérítés limitjének felső határát.
Noha a terrorkizárások a lakossági vagyonbiztosításokra is vonatkoznak, a szeptemberi budapesti zavargások kárai után méltányosságból mégis fizetett az Aegon, a Generali–Providencia és az Allianz is (utóbbi ugyanígy tett annak idején, az Aranykéz utcai merényletnél és a ferihegyi buszrobbantásnál is). Nem biztos azonban, hogy e méltányosságra nagyobb összegű ipari terrorkár esetén vagy akkor is lehetne számítani, ha az ilyen károk gyakorivá válnak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik