Despairing senior man on a dark background
Pénzügy

7,5 millióra perelte a lányát, de a bíróság kimondta, meg lehet élni 115 ezer forintból

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 02. 13. 15:33

Korábban a témában:

Szégyenkezésre okot adó történet bontakozott ki egy szülőtartási perben, amit azért tárunk az olvasók elé, mert a felperes kíváncsi a véleményükre.

Négygyermekes családról van szó, az apa perli egyik gyermekét szülőtartásért. Fiúgyermekét régen kitagadta, legnagyobbik lánya pedig férjéhez költözött.

A történet úgy indult, hogy volt egy önkormányzati lakás, amit a bérleti jog tulajdonosai, az apa és az anya elcseréltek kettőre. Ennek már több mint 15 éve, és az anya időközben meghalt.

Az egyik kis lakásba költözött az apa és az anya a legkisebb lánnyal, és annak családjával (ők még mindig ott laknak), a másikba pedig a középső lány a családjával. Ők azóta továbbléptek, a bérleti jogot eladták és saját ingatlant vásároltak, hitelre.

A régi egyezségre hivatkozva pereltek

A húg szerint az egyezség úgy szólt, hogy a külön költöző nővér a lakásért cserébe majd gondoskodni fog az apjáról, amikor arra szükség lesz. Most szükség lenne rá, mert az apa egy ideje már súlyos beteg, és a vele élő húgnak is vannak egészségügyi problémái, ami miatt nemigen tudja még az apját is gondozni. A húgnak elmondása szerint az is nehézséget okoz, hogy bizonyos, az apához és annak gondozáshoz köthető költségeket neki kellett kifizetnie. Ezért döntöttek úgy, hogy a régi egyezségre hivatkozva beperlik a nővért, 7,5 millió forintos, egyösszegű szülőtartásra (2012-től, amióta a nővér egy családi veszekedés miatt nem tartja a kapcsolatot az apjával). Az összeget részben azzal indokolták, hogy állandó segítség kellene a 80 év feletti idős férfi mellé és/vagy otthonban kellene elhelyeztetni, és ennek költségét a nyugdíjából nem képes előteremteni.

Felperesként ügyvédet nem fogadtak, a húg képviselte az apát. A nővér viszont fogadott ügyvédet, és megnyerte első fokon a pert. A nővér a perben a többi között arra hivatkozott, hogy az apa érdemtelen a tartásra, illetve nincs is arra rászorulva.

A bíróság szerint nem szorul szülőtartásra az apa

A szülőtartás nem alanyi jog. A polgári törvénykönyv szerint akkor kaphat valaki rokonaitól tartást, ha önhibáján kívül nem képes eltartani saját magát, és nincs (volt) házastársa, élettársa, akit tartásra kötelezhetnének. Ez esetben az apa felesége meghalt, nincs tartásra kötelezhető társa. A kérdés tehát az volt, rászorul-e a tartásra.

Az iratokból az derül ki, hogy az apa saját és elhunyt házastársa jogán összesen 115 ezer forint öregségi nyugdíjat kap. A bíróság szerint a megjelölt költségek alapján ez az összeg nagyrészt elegendő lehet a felperes havi lakhatására (a rezsi felét, kb. 45 ezer forintot fizet), élelmezési, gyógyszer- és szállítási költségeire. Vagyis nem szorul rá a tartásra. 

A bíróság azt is megállapította, hogy bár nem lehet könnyű együtt élni a súlyos beteg apával, ez nem lehet ok arra, hogy szülőtartást állapítsanak meg. Továbbá arra is kitértek, hogy a Ptk. nem teszi lehetővé egyösszegű tartásdíj megállapítását, tehát ilyen megközelítésben sem indokolt a kereset.Az ítélet indoklásában kitértek még arra is, hogy az alperes számára teljesíthetetlen a 7,5 millió forintos tartási díj. Egyébként pedig az alperesnél a szülőtartási kötelezettséget meg kell hogy előzze két gyermeke eltartásnak kötelezettsége (közülük az egyik autista, aki élete végéig tartásra szorul). Ez pedig kimeríti teljesítőképességét – áll az iratban.

Mindezek miatt a bíróság szerint megalapozatlan a kereset.

Azt is rögzítették még, hogy a régi lakáscserével nem csak az alperes, hanem a felperesi képviselő lakhatása is megoldódott, így ezért sem köteles az alperes az apa tartásáról gondoskodni.

Érdekes, hogy bár a fentiek miatt megalapozatlannak ítélte a bíróság a keresetet, ettől függetlenül vizsgálták az érdemtelenség kérdését is – bizonyítási eljárást folytattak le ennek tisztázására.

Csúnya dolgok kerültek elő a múltból

Az érdemtelenség akkor áll fenn szülőtartásnál, ha a szülő nem tett eleget gondozási kötelezettségének, vagy a gyermekkel szemben kirívóan súlyos magatartást tanúsított.

A perben a felperes gyermekei egybehangzóan azt állították, hogy bár tartási és gondozási kötelezettségének eleget tett az apa, ám a gyermeknevelés során sérüléseket is okozva rendszeresen bántalmazta, azaz verte őket.Később az apát képviselő húg tagadta, hogy bántalmazás történt volna. Az alperes nővér viszont továbbment, és azt mondta, szexuális zaklatás is történt.

A három a három testvér egyező állításai alapján a bíróság bizonyítottnak vette, hogy a felperes bántalmazó szülőként nevelte négy gyermekét. És leszögezték, hogy a bántalmazás elfogadhatatlan nevelési eszköz. Sőt a bántalmazás a bíróság megítélése szerint kimerítette a hozzátartozók közötti erőszak fogalmát.
Ennek ellenére a bíróság szerint a bántalmazás nem alapozta meg az érdemtelenséget, méghozzá pont azért nem, mert tartási és gondozási kötelezettségnek eleget tett az apa.

Tetemes összeget fizethet a vesztes fél

Az első fokú ítélet szerint mivel a felperes 100 százalékban pervesztes lett, ezért neki kell megfizetnie a kereseti illetéket, ami 450 ezer forint (ez a követelt szülőtartási összeg 6 százaléka), plusz az alperes ügyvédjének megbízási díjából is 350 ezer forintot. Vagyis összesen 800 ezer forint megfizetésére kötelezték az apát.

Az összeget nem tudta kifizetni, mert nincs miből.

A perben őt képviselő lánya szerint a bíró elfogult volt. Ő úgy látja, nem igaz, hogy nem szorul tartásra az apja, mert egyrészt nem képes ellátni magát, másrészt nem elég a nyugdíja arra, hogy minden, a betegségével kapcsolatban felmerülő költséget kifizessen.

(A peres felek egyébként vastagon megkérdőjelezték oda-vissza, hogy másikuknak, és a vele együtt élő családtagoknak mennyi a jövedelme, és az mire elég.)

Sokat mondó megjegyzés

Az apa azóta ügyvédet fogadott, és fellebbezést nyújtott be – többek között bírói jogsértésekre hivatkozva, tudtuk meg a lányától. Most éppen kórházban van az idős férfi, és a lánya is ott volt nem régiben. Ő már elmondása szerint nem képes felelősséget vállalni apjáért, mert ez meghaladja az erejét.

Sokat elárul az ügyről az a két mondat, amit a bíróság az ítélet végén megjegyzésként leírt. E szerint

  • a felperesi képviselő és alperes között fennálló elmérgesedett viszony anyagi jellegű rendezéséhez nem lehet eszköz a felperes helyében és nevében indított szülőtartási per.
  • A jogérvényesítés nem a számonkérés, illetve a testvérek közötti bosszú eszköze.

A történet azonban ezzel még nem ért véget. A fellebbezés után folytatása következik.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. július 4.
A Fõvárosi Kéményseprõipari Kft. (FÕKÉTÜSZ) kéményseprõje egy csepeli házban a kondenzációs gázkazánt és annak égéstermék-elvezetõ csövét ellenõrizi és fotózza a Fenyves úton 2016. július 4-én. A kötelezõ kéményellenõrzés és -tisztítás július 1-jétõl ingyenes és magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósághoz (OKF) került. Korábban a kéményseprés már olyan drága volt, hogy sokakat ez riasztott el a rendszeres ellenõrzés megrendelésétõl.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.