Pénzügy

Paksi titok: az LMP tovább küzd a nyilvánosságért

Olyan törvénymódosítással tenne eleget a kormány az Európai Bizottság elvárásainak a paksi bővítést övező titkolózás feloldása kapcsán, ami továbbra sem akadályozza meg, hogy egyedi döntésekkel titkosítsanak mindent, amit eddig az atomtörvény általános rendelkezése folytán nem lehetett megismerni. Az LMP szerint az ország legnagyobb közberuházásánál elfogadhatatlan a jelenlegi parttalan titkolózás: az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy ki és mit épít a pénzükből. Ezért a párt módosító javaslatokat nyújt be a nyilvánosság kitágítására. AZ a véleményük ugyanis, hogy mivel a visszafizetés terhe az adófizetők vállát nyomja, és a nukleáris biztonsági kockázatot is közösen viseljük, a magyar embereknek joguk van megtudni, hogy ki és mit épít a pénzükből.

Miután az Európai Bizottság a környezeti adatok teljes körű titkosítása miatt az atomtörvény módosítására hívta fel a kormányt, az Orbán-kabinet ennek egy olyan szabály beiktatásával próbál eleget tenni, amely szigorúbb feltételekkel, de továbbra is 30 évet adna a bővítés legfontosabb adatainak és dokumentumainak titokban tartására. Emellett a törvénymódosítás azon a tarthatatlan helyzeten sem változtat, hogy a kormány minősítés útján számos fontos dokumentumot titkosított jogellenesen.

Így az ellenzéki párt szerint a legalább 4000 milliárd forintos beruházást finanszírozó magyar adófizetők továbbra sem tudhatnák meg, hogy pontosan mit épít az orosz Roszatom a pénzükért, milyen biztonsági jellemzői vannak a reaktoroknak, milyen kiadások hárulnak közvetlenül a magyar költségvetésre, és milyen csatlakozó beruházásokkal kell még számolni. Az LMP-nek változatlanul az az álláspontja, hogy a kormánynak ilyen széles körben nem lehetnek titkai az adófizetők előtt: csak az akar mindent titkosítani, aki tudja, hogy tilosban jár.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik