Pénzügy
24123830

Keményebb vagyonosodási vizsgálat jön: akit akarnak, úgyis meghurcolnak

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 12. 03. 18:58

A politika eszközévé válhat az ellenőrzés, és a bűnügyi eljárás megindítása gyorsan megtörheti a vizsgált adózókat. Meglepő dolgokat mondtak a szakértők a jövő évtől tervezett változtatásokról.
Korábban a témában:

Változás lesz 2016-tól abban, hogy milyen esetekben alkalmazhat becslést a NAV a személyi jövedelemadó bevallás utólagos ellenőrzésekor (köznyelven vagyonosodási vizsgálatot): csak akkor, ha azt az illető magánszemély kezdeményezi, vagy ha bűncselekmény (pl. vagyon elleni bűncselekmény, költségvetés megkárosítása, pénzmosás, áfacsalás, stb.) gyanújával büntetőeljárás is folyamatban van (a bűncselekmények típusából következően leginkább a magánszemélyhez köthető cégnél).

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Tállai András (reménybeli NAV-vezér) úgy kommentálta a változást kedden (aznap, amikor a NAV átalakítására is áment mondott a parlament), hogy a vagyonosodási vizsgálatok nem szűnnek meg, hanem a becslési eljárás alkalmazási lehetősége szűkül. Hozzátette, a jövőben egyre több olyan szabály lesz, amely az átlagadózókat védi az adóhatóság túlkapásaival szemben. Valószínűleg kevesebb vagyonosodási vizsgálat lesz, és azokat fogja “utolérni”, akiknél gyanú vagy bizonyíték van arra, hogy költségvetési, állami pénzeket próbálnak elcsalni – jelezte.

Szakértőket kérdeztünk, ők hogyan látják, mivel járhat a változás. Valóban gyengítheti-e a NAV mozgásterét, vagy esetleg valami egészen másról lehet szó. Meglepő dolgokat mondtak.

Érthetetlen

A dr. Vilmányi Adószakértő Iroda közgazdásza, Kocsis Zoltán szerint inkább az ellenőrzés módszerén kellett volna finomítani. Hozzátette, hogy cégeknél továbbra is lehet becslést alkalmazni, csakúgy, mint büntető eljárást folytatni.

Első körben egyébként

mindhárom szakértőnk érthetetlennek, és értelmetlennek minősítette a változtatást, majd elárulták azt is, szerintük mivel járhat ez az egész. Elég dermesztő is lehet a végkifejlet.

Miről is van szó?

Amit vagyonosodási vizsgálatnak hívunk, az ugye a személyi jövedelemadó bevallásunk utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálat, amelynek része lehet a becslés. Az ellenőrzés során több dolgot néznek, a becslést a készpénzforgalmunk és annak kapcsán az eltitkolt jövedelmünk számszerűsítésére használják. Tehát az szja-ellenőrzés során nézik, hogy megfelelő-e a bevallásunk (az alátámasztó dokumentumok és jogszabályok alapján), megnézik a bankszámlánkra érkező pénzek jogcímét és ezenkívül felállítják a készpénzforgalmi mérleget, ami a becslés alapja.

Jövő évtől tehát abban lesz változás, hogy csak a büntető eljárás megindítása után vetheti be a becslést a NAV. Azzal azért nem árt tisztában lenni, hogy ha nem is használhatja a becslést az adóhatóság, attól még a bevallásunkkal és a bankszámlánkra érkező pénzek jogcímével (pl. örökség vagy kölcsön) kapcsolatban továbbra is tehet megállapítást.

Mi volt eddig a gyakorlat?

Ezidáig nem igazán volt „divat” vagyonosodási vizsgálat megállapítása alapján (vagy azt megelőzően) büntetőeljárást indítani, persze azért voltak kivételek – mondta Kocsis, hozzátéve, hogy egy ideje a NAV ellenőrzési irányelve is kiemelt célcsoportként jelöli meg vagyonosodási vizsgálatok esetén a cégüket gazdasági érdek nélkül eladókat (cégfantomizálók), amellyel foglalkoztak is blogjukon.

Őnáluk például sokszor már a büntetőeljárás elrendelését követően végez vizsgálatot a NAV. Az adóhatósági iránymutatásban (2014) egyébként írják, hogy ha valakinél büntetőeljárást kezdeményez a NAV, akkor ott a vagyonosodási vizsgálatot is elrendelhetik:

Az eltitkolt jövedelmek feltárása érdekében vizsgálandó a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangja elsődlegesen a működésükre, adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai, – az egyéb ellenőrzések alapján rendelkezésre álló információk szerint – a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, valamint a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek körében. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit párhuzamosan, egymásra épülően kell végezni.

Ami kvázi előfutára a mostani változásnak.

Mi változhat az eddigi gyakorlathoz képest?

Eddig sok esetben az adóhatóság nem bevallások utólagos vizsgálatát, hanem egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést kezdeményezett első körben, amelynek során a számára fontos információkhoz hozzájuthatott. Ezt az eljárást aránylag hamar le szokták zárni, és ha probléma van, akkor fordítják át bevallások utólagos vizsgálatára. Egyes adókötelezettségek vizsgálata esetén az adóhatóság becslést egyébként eddig sem alkalmazhatott és adóhiányt sem állapíthatott meg. Ezért ha úgy ítélték meg, átfordították az ellenőrzést bevallások utólagos vizsgálatára.

Ha az új jogszabályt nézzük, feltételezhető az a gyakorlat, hogy miután az egyes adókötelezettségek vizsgálatát lefolytatta az adóhivatal, utána ha úgy ítéli meg, akkor átadja az ügyet a nyomozószervnek, majd ha ott elrendelik a büntetőeljárást, akkor kezdik meg a bevallások utólagos vizsgálatának ellenőrzését. Az eltitkolt jövedelmek megbecslésére is feljogosítva, mint most – valószínűsítette Kocsis Zoltán.

Az már egy más dolog, hogy utána mi lesz a nyomozással, lezárják-e bűncselekmény hiányában vagy vádat emelnek, esetleg egyéb módon zárul le – tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosság is szükséges, amelyet a nyomozó szervnek kell bizonyítani, ami szintén a NAV-hoz tartozik.

Könnyen megtörheti az adózókat

Felmerülhet az is, hogy egy szja-ellenőrzés során ha becslést akar alkalmazni az adóhivatal, akkor megindítja a büntetőeljárást és máris fennáll a becslés alkalmazásának lehetősége – mondta. Ebből a szemszögből nézve a dolgot pedig, szerinte sokkal veszélyesebb és elrettentőbb lehet a jövő évtől alkalmazható új szabály. Mert senki nem szereti, ha büntetőügyi eljárást indítanak ellene. És mivel a NAV saját maga indíthatja el az eljárást, ez könnyen bekövetkezhet, de azért nem automatikusan. Mérlegelés van, amihez meg kell tudnia indokolni az adóhatóságnak, miért merült fel a bűncselekmény gyanúja.

Saját magunk ellen kérni vagyonosodási vizsgálatot?

  • Hogy valaki saját maga ellen kezdeményezzen vagyonvizsgálatot, az nemigen jellemző (kivéve néhány politikust, pl. Gyurcsány Ferenc). Értelme akkor lehet, ha mondjuk, a nyomozóhatóság kihoz egy adóhiányt, és az adózó azt túlzónak tartja. Ekkor pl. praktikus lehet az adóhatóságtól kérni egy vagyonvizsgálatot, és ha az megerősíti, amit az adóalany állít, akkor nyert ügyük van. Volt erre precedens – mondta Kocsis.

Mostanában egyébként előfordult, hogy céges vizsgálatoknál rögtön megindították a büntetőügyi vizsgálatot is, aminek része, hogy pl. zár alá veszik az üzletrészt. S ha mondjuk, a cégnek folyósítás alatti hitele van, azt rögtön bukhatja, mert ahogy a bank tudomására jut, hogy büntetőügy van folyamatban, felfüggeszti a hitelfolyósítást. Ami elég nyomós ok lehet arra, hogy az adózó megpróbáljon megegyezni a nyomozóhatósággal, az ügyészséggel. Vagyis hogy befizesse, amit a NAV megállapított, és ezzel enyhítse a büntetését, és mielőbb megszabaduljon a büntetőügyi eljárástól. És ez ugyanúgy állhat magánszemélyekre és cégekre is.

Szerinte vagyonosodási vizsgálat továbbra is lesz, ráadásul keményebb, mint eddig, legfeljebb kevesebb. Úgy véli, ennek az egésznek az lehet a célja, hogy növeljék az adózók fizetési hajlandóságát. Mert egy büntetőügy sokkal erősen ebbe az irányba terelheti azt, akit célba vettek, ha nem akar az illető rács mögé kerülni. Hiszen, ha megtérül a kár, azzal sokkal kedvezőbb lehet a büntetőügy elbírálása az ügyészség mérlegelése alapján.

Fotó: Pál Anna Viktória

Azt vesznek elő, akit akarnak

Ruszin Zsolt szerint egy személyhez köthető bűnügyi vizsgálódás mögött akár politikai indok is lehet. Persze, ha a kormány felügyelete alatt lévő ügyészség nem támogat egy nyomozást, akkor az leállítható. De akár a fordítottja is előfordulhat, az, hogy elrendelik ok nélkül a nyomozást.

Vagyis felvetődhet, hogy nemcsak a gazdasági racionalitások alapján indulhat vagyonosodási vizsgálat a jövőben, hanem politikai okból is. Úgy látja tehát, hogy a vagyonosodási vizsgálat sokkal fontosabb fegyverré válhat, mint eddig gondoltuk.
Emlékeztetett, hogy voltak olyan politikusok, aki családi kölcsönökre, segítségre hivatkoztak a vagyongyarapodásukkal kapcsolatban. Amelyeket valószínűleg nem tudnának az adóhatóság előtt megerősíteni. Egy vagyonosodási vizsgálattal tehát komoly vagyonvesztést tudnának náluk előidézni. Feltéve, ha megindítják ellenük a büntetőjogi eljárást. Szerinte a két eljárás összekapcsolása (becslést csak büntetőeljárás mellett lehessen bevetni) csakis valamilyen fondorlatos gondolatmenet eredménye lehetett.

A legszebb az egészben az, hogy mindezt úgy magyarázzák, hogy majd a kisembereket nem fogják büntetni, vegzálni – mondta Ruszin.

Szerinte egyébként egy kicsit akadályozhatja is az ügyek gyors végigvitelét az új szabály pl. akkor, ha van egy egyébként nyilvánvaló ügy, Mert ilyenkor is meg kell majd várni, hogy a bűnügyi hatóság vagy a rendőrség elrendelje a nyomozást. És ezt a pluszlépcsőt más döntéshozók irányítják, nem a NAV, hanem az ügyészséggel együttműködő rendőrség és bűnügyi hatóság. (Úgy biztosan nehéz lehet nyomozni, ha azt az ügyészség nem támogatja.)

Vagyonosodási vizsgálat megrendelésre?

Egy másik szakértő forrásunk hasonlóan fogalmazott:

akit nem akarnak, azt nem fognak felelősségre vonni hivatkozással az új rendre, vagyis azzal az indokkal, nem büntetőgyanús az ügye. Viszont akit akarnak, azt meg fogják hurcolni: arra hivatkozva, hogy bűncselekménygyanú merült fel megindítják a büntetőügyet, és aztán a vagyonosodási vizsgálatot is, becsléssel.

Kérdésünkre, hogy vajon a változtatás gyengíti-e majd az adóhatóság eszköztárát, vagy sem, Ruszin Zsolt ezt válaszolta:

az elmúlt években megtanultam, hogy az adóhivatal két dolgot tud nagyon jól csinálni: árnyékra vetődni, és megrendelést teljesíteni. Az utóbbit látom itt feltűnni, amit most szépen megerősítettek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.