Pénzügy

Diákmunka: ne hagyjuk, hogy átverjék a gyereket!

Márk Edina
Márk Edina

2014. 06. 15. 09:00

A diák munkavállalók jóval kiszolgáltatottabbak és sérülékenyebbek, mint a felnőttek, ezért nem árt, ha a szülők is odafigyelnek. Összeszedtük a fontos tudnivalókat.

Korábban a témában:

Diákok tízezrei vállalnak munkát a szünidő alatt. Akár egyszerűbb irodai munkát végeznek, akár a nyári fesztiválokon vagy strandokon dolgoznak a vakáció idején a fiatalok, nem árt az óvatosság, hiszen ők az idősebb munkavállalókkal szemben jóval kiszolgáltatottabbak és sérülékenyebbek – figyelmeztet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).

Pénz vagy tapasztalat?

A diákok nagy hányada – 40,8 százaléka – a diákmunkára csak pénzkereseti lehetőségként gondol – derül ki a MŰISZ Iskolaszövetkezet kérdőíves felméréséből, amelyet 434 diák töltött ki. A válaszadók 28,3 százaléka gondolja úgy, hogy a diákmunka kiválóan alkalmas tapasztalatszerzésre, ami elősegítheti a későbbi boldogulást a munkaerőpiacon. Habár sokan élnek még szüleikkel együtt a felsőoktatási tanulmányaik folytatása során – a felmérés alapján 48,8 százalékban –, ám az is kiderül, hogy igen nagy arányban már önfenntartók. Mintegy 18,2 százalék kollégiumban, míg 22,3 százalékuk albérletben lakik, ezek fenntartása pedig igen költséges a diákok számára, így elengedhetetlen a szülői, családi támogatás, amelyet a válaszadók 60,4 százaléka meg is kap.

Trükközhetnek a cégek

Nem csak az életkorukról és a munkaerőpiaci tapasztalatok hiányáról van szó, hanem arról is, hogy a munka rövid időtartama miatt egyes munkaadók is másképp állnak hozzájuk, és megpróbálhatják kihasználni őket. Így nem árt, ha a szülők is odafigyelnek néhány fontos dologra, ha gyermekük munkát vállal.

Például arra, hogy a 18 évnél fiatalabbak csak szülői engedéllyel vállalhatnak munkát, közülük a 15-16 évesek kizárólag szünidőben dolgozhatnak. A diákokat – akárcsak a felnőtt munkavállalókat – munkaviszonyban és egyéb jogviszonyokban is lehet alkalmazni, például megbízási szerződés alapján, valamint egyszerűsített foglalkoztatottként, például idénymunkásként.

Feketén ne!

Az NMH szerint gyakran előfordul, hogy a fiatal munkavállalókat munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatják. A diákok számára rendszerint a pénz fontos, nem az, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, vagy hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve. Pedig ez a két dolog  – amellett, hogy kötelező – sok problémát előzhet meg.

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkeznie kell a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő, diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

Csekkoljuk le a céget!

A munkaviszonyt a foglalkoztatónak előre, de legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig be kell jelentenie az adóhatóságnak, ezt nem árt leellenőrizni az Ügyfélkapun. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – amellett, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem kapja meg rendesen a munkabérét.

Minimum bérek

A minimálbért mindenképpen meg kell kapniuk a diákoknak: ez havonta es 101 500 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 584 forint óránként (lásd az alábbi táblázatot). Ennél persze többet is lehet keresni: a könnyű fizikai munkáért általában bruttó 584-650 forint órabér jár, de programozási, fejlesztői munkáért akár bruttó 1400-1500 forintot is adhatnak óránként.

8 óra 6 óra 4 óra
havi bér 101 500 76 125 50 750
heti bér 23 360 17 520 11 680
napi bér 4 670 3 502,5 2 335
órabér 584 584 584

 

Ha a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igényel (ez természetesen csak a 18. év felett jöhet szóba) magasabb összegű, úgynevezett garantált bérminimum jár. Ennek összege 2014-ben:

  • Havibér: 118 000 forint
  • Hetibér: 27 160 forint
  • Napibér: 5 430 forint
  • Órabér: 679 forint

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

Jár a szabadság!

A munkáltatók hajlamosak elfelejteni, hogy munkaviszonyban a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt a fiatal munkavállalók pótszabadságra is. Általános szabály szerint a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság helyett a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Így adózik a diákmunka

Adóazonosító jelet a diáknąk – kiskorú esetén a törvényes képviselőnek – kell igényelnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a 14T34-es nyomtatványon. A tanulóktól, hallgatóktól is ugyanolyan mértékű adót és járulékot szed be az állam, mint a felnőtt munkavállalóktól:

Munkaviszony esetén a személyi jövedelemadót (16 százalék), az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (8,5 százalék), továbbá a nyugdíjjárulékot (10 százalék). Ha a dolgozó diák iskolaszövetkezet tagja, nem jön létre biztosítotti jogviszony, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmet csak személyi jövedelemadó terheli.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a közterhet a foglalkoztatónak kell megfizetnie, a jövedelmet levonások nem csökkentik. Ha a napi kereset nem haladja meg a 4 670 forintot, személyi jövedelemadót sem kell fizetni a diákoknak.

Megbízási szerződés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a diák nem választ tételes költségelszámolást, a bevétel 90 százaléka tekinthető jövedelemnek és ebből vonja le a kifizető a 16 százalékos személyijövedelemadó-előleget. Amennyiben a jövedelem eléri a havi minimálbér 30 százalékát, illetve naponta annak harmincad részét, a biztosítottól le kell vonni a nyugdíjjárulékot (10 százalék) és az egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Felcsút, 2013. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Mészáros Lőrinc, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke (b, a kormányfő mellett) nézi a labdarúgó NB II 26. fordulójában a Nyugati csoportban rendezett Puskás Akadémia-Kaposvári Rákóczi II mérkőzést Felcsúton 2013. május 11-én. Az összecsapást a Puskás Akadémia 2-0-ra megnyerte és feljutott NB I-be.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.