Pénzügy

Diákmunka: ne hagyjuk, hogy átverjék a gyereket!

Márk Edina
Márk Edina

2014. 06. 15. 09:00

A diák munkavállalók jóval kiszolgáltatottabbak és sérülékenyebbek, mint a felnőttek, ezért nem árt, ha a szülők is odafigyelnek. Összeszedtük a fontos tudnivalókat.

Korábban a témában:

Diákok tízezrei vállalnak munkát a szünidő alatt. Akár egyszerűbb irodai munkát végeznek, akár a nyári fesztiválokon vagy strandokon dolgoznak a vakáció idején a fiatalok, nem árt az óvatosság, hiszen ők az idősebb munkavállalókkal szemben jóval kiszolgáltatottabbak és sérülékenyebbek – figyelmeztet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).

Pénz vagy tapasztalat?

A diákok nagy hányada – 40,8 százaléka – a diákmunkára csak pénzkereseti lehetőségként gondol – derül ki a MŰISZ Iskolaszövetkezet kérdőíves felméréséből, amelyet 434 diák töltött ki. A válaszadók 28,3 százaléka gondolja úgy, hogy a diákmunka kiválóan alkalmas tapasztalatszerzésre, ami elősegítheti a későbbi boldogulást a munkaerőpiacon. Habár sokan élnek még szüleikkel együtt a felsőoktatási tanulmányaik folytatása során – a felmérés alapján 48,8 százalékban –, ám az is kiderül, hogy igen nagy arányban már önfenntartók. Mintegy 18,2 százalék kollégiumban, míg 22,3 százalékuk albérletben lakik, ezek fenntartása pedig igen költséges a diákok számára, így elengedhetetlen a szülői, családi támogatás, amelyet a válaszadók 60,4 százaléka meg is kap.

Trükközhetnek a cégek

Nem csak az életkorukról és a munkaerőpiaci tapasztalatok hiányáról van szó, hanem arról is, hogy a munka rövid időtartama miatt egyes munkaadók is másképp állnak hozzájuk, és megpróbálhatják kihasználni őket. Így nem árt, ha a szülők is odafigyelnek néhány fontos dologra, ha gyermekük munkát vállal.

Például arra, hogy a 18 évnél fiatalabbak csak szülői engedéllyel vállalhatnak munkát, közülük a 15-16 évesek kizárólag szünidőben dolgozhatnak. A diákokat – akárcsak a felnőtt munkavállalókat – munkaviszonyban és egyéb jogviszonyokban is lehet alkalmazni, például megbízási szerződés alapján, valamint egyszerűsített foglalkoztatottként, például idénymunkásként.

Feketén ne!

Az NMH szerint gyakran előfordul, hogy a fiatal munkavállalókat munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatják. A diákok számára rendszerint a pénz fontos, nem az, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, vagy hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve. Pedig ez a két dolog  – amellett, hogy kötelező – sok problémát előzhet meg.

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkeznie kell a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő, diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

Csekkoljuk le a céget!

A munkaviszonyt a foglalkoztatónak előre, de legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig be kell jelentenie az adóhatóságnak, ezt nem árt leellenőrizni az Ügyfélkapun. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – amellett, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem kapja meg rendesen a munkabérét.

Minimum bérek

A minimálbért mindenképpen meg kell kapniuk a diákoknak: ez havonta es 101 500 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 584 forint óránként (lásd az alábbi táblázatot). Ennél persze többet is lehet keresni: a könnyű fizikai munkáért általában bruttó 584-650 forint órabér jár, de programozási, fejlesztői munkáért akár bruttó 1400-1500 forintot is adhatnak óránként.

8 óra 6 óra 4 óra
havi bér 101 500 76 125 50 750
heti bér 23 360 17 520 11 680
napi bér 4 670 3 502,5 2 335
órabér 584 584 584

 

Ha a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igényel (ez természetesen csak a 18. év felett jöhet szóba) magasabb összegű, úgynevezett garantált bérminimum jár. Ennek összege 2014-ben:

  • Havibér: 118 000 forint
  • Hetibér: 27 160 forint
  • Napibér: 5 430 forint
  • Órabér: 679 forint

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

Jár a szabadság!

A munkáltatók hajlamosak elfelejteni, hogy munkaviszonyban a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt a fiatal munkavállalók pótszabadságra is. Általános szabály szerint a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság helyett a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Így adózik a diákmunka

Adóazonosító jelet a diáknąk – kiskorú esetén a törvényes képviselőnek – kell igényelnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a 14T34-es nyomtatványon. A tanulóktól, hallgatóktól is ugyanolyan mértékű adót és járulékot szed be az állam, mint a felnőtt munkavállalóktól:

Munkaviszony esetén a személyi jövedelemadót (16 százalék), az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (8,5 százalék), továbbá a nyugdíjjárulékot (10 százalék). Ha a dolgozó diák iskolaszövetkezet tagja, nem jön létre biztosítotti jogviszony, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmet csak személyi jövedelemadó terheli.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a közterhet a foglalkoztatónak kell megfizetnie, a jövedelmet levonások nem csökkentik. Ha a napi kereset nem haladja meg a 4 670 forintot, személyi jövedelemadót sem kell fizetni a diákoknak.

Megbízási szerződés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a diák nem választ tételes költségelszámolást, a bevétel 90 százaléka tekinthető jövedelemnek és ebből vonja le a kifizető a 16 százalékos személyijövedelemadó-előleget. Amennyiben a jövedelem eléri a havi minimálbér 30 százalékát, illetve naponta annak harmincad részét, a biztosítottól le kell vonni a nyugdíjjárulékot (10 százalék) és az egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.