A képviselő kitért arra, hogy a pontok megállapításakor egységes rangsorba állították az összes jelentkezőt, és a felvételi döntésnél a teljesítményük és a meghatározott intézményi prioritás együttesen határozza meg azt, hogy a fiatalt hová veszik fel.
Tatai-Tóth András(Fotó: mszp.hu)
Az egyes felsőoktatási intézmények és karok annyi államilag támogatott hallgatót vehetnek fel a kapacitásukon belül, amennyi számukra jut. A felsőoktatási intézményeknek nincs előre meghatározott keretszámuk az államilag támogatott hallgatók létszámára, illetőleg nincs módjuk a felvételi ponthatárt úgy megállapítani, hogy a teljes kapacitásukat államilag támogatott képzésre felvett hallgatókkal tölthessék fel. A kapacitás együtt tartalmazza az államilag támogatott és a költségtérítéses létszámot, összességében, képzési területek és munkarendek (tehát nappali, esti vagy levelező tagozat) szerint.
Az intézmények keresettségét a felvételi eljárás befejezése után elemezni kell, de már most látható, hogy az egyetemek és a fővárosi képzési helyű főiskolák a nyertesek az új eljárásban. Tatai-Tóth András az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól kérte a kapacitások meglétének és a felvettek képzésének vizsgálatát.
Lényeges változások a továbbtanulók számára
Kevesebb hallgató kerülhet be államilag támogatott képzésre a felsőoktatásba, ezt jelzi az államilag támogatott felvehető hallgatói létszám 62 ezerről 56 ezerre való csökkentése is. Ennek az az oka, hogy az oktatási rendszert át kell alakítani: növelni kell az informatikai, műszaki és természettudományi területen tanulók számát és arányát, ezzel együtt pedig csökkenteni kell az elsősorban a humán – bölcsész, jogász, társadalomtudományi – területeken és a pedagógusképzésben lévők számát. Emellett fontos, hogy a most felvettek között megvalósul az „átjárás” az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés között – mondta Tatai-Tóth András.
Az idei jelentkezési adatok tükrében
Folytatódott az utóbbi három évben érzékelhető tendencia, miszerint csökkent a jelentkezők száma – a 108 ezer jelentkező azonban azt is jelzi, hogy továbbra is nagy társadalmi igény van a felsőoktatási képzésre. A jelentkezők közül 81 ezren nyertek felvételt, 61 százalékuk az első, 19 százalékuk a második és 10 százalékuk a harmadik helye megjelölt intézménybe.
A kormányzati szándék – a jelentkezők számának általános csökkenése – teljesült, és arányaiban növekedett a műszaki és természettudományos területre jelentkezők száma. Egy jelentkező átlagban több mint három helyre jelentkezett, amit a azzal ösztönöztek, hogy egy felvételi eljárási díjért három helyre lehetett beadni a lapot.
Még mindig sok a gazdasági, a bölcsészettudományi és a jogi területre a jelentkező fiatalok száma. Ezen képzési területeken az államilag támogatott keretszám – és ennek következtében a bejutási esély – csökkenése várhatóan további átrendeződést eredményez majd a jövőben. Hosszú távon az az intézmény lesz népszerű, illetve működőképes, ahol széles a képzési kínálat, illetve magas színvonalúak az oktatási körülmények, feltételek.
A hátrányos helyzetű jelentkezők száma 311 volt, a halmozottan hátrányos helyzetűeké pedig 176, tehát összesen 487 fő kapott többletpontokat a szociális helyzete alapján. Ezeknek a diákoknak a száma az idén sem éri el az államilag támogatottak egy százalékát, ezért Tatai-Tóth András szerint a kormány további intézkedéseket tervez – elsősorban a korai segítségadásban, hátránykompenzálásban.
A Fidesz reakciója
Ágh Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő reagált Tatai-Tóth András sajtótájékoztatójára: szerinte az oktatáspolitikus nem a lényeges dolgokról beszélt. Nem esett szó a tandíjról, amellyel az ellenzéki párt szerint a kormány elzárja a főiskolákra, egyetemekre vezető utat a szegényebb családokból származó fiatalok előtt. A közleményben felhívja a figyelmet arra is, hogy meg kell adni az embereknek a lehetőséget, hogy – népszavazás útján – véleményt mondjanak a tandíjról.
