A kutatásról
A felmérésben 8040 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és a területi kamarák munkatársai által feltett kérdésekre 2005 szeptember 15. és november 30. között. A kutatást a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete készítette.
Húzóágazatok
2006 első félévében az idegenforgalmi ágazatban, az építőiparban, a feldolgozóiparban, az egyéb közösségi, valamint a gazdasági szolgáltatások ágazatban tevékenykedő vállalatok tervezik a legtöbb új munkaerő felvételét, 2 százalékos bővülést jeleztek előre. Az egyéb közösségi szolgáltatások ágban a civil-szférának és a non-profit szektornak az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó munkaerő-igénye eredményezhet foglalkoztatás-bővülést. Az egyik legtöbb élőmunkát igénybe vevő ágazatban, a feldolgozóiparban az első félévben 1,4 százalékos, a másodikban 0,8 százalékos létszámbővítést terveznek a vállalatok.
A mezőgazdaság, az energetikaipar és az oktatás ágazatban azonban elbocsátásokra készülnek a megkérdezett cégek.
Növekszik a munkaerő-hiány
A kutatás tanúsága szerint egyre több magyar vállalkozás küzd tartós munkaerő-hiánnyal: míg korábban a vállalkozások 15 százaléka számára jelentett problémát, hogy nem talált megfelelő munkavállalót, a mostani felmérésben már 17 százalékuknál lépett fel ez a nehézség. Néhány ágazatban még súlyosabb a helyzet: az egészségügybe tartozó intézmények 40 százaléka tartós munkaerő-gondokkal szembesül. Az építőipari cégek 25 százalékánál, a feldolgozóiparban működő vállalkozások 20 százalékánál tartósan képtelen betöltetni a munkahelyeiket. A munkaerő-hiány a nagyobb vállalatokat jobban sújtja, mint a kisebb vállalkozásokat. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek egyszerre nagyobb volumenű munkaerő-igénnyel lépnek fel, mint a kkv-szektor.
Milyen végzettség a nyerő?
A legnehezebben szakképzett fizikai dolgozót találnak a cégek, a betöltetlen munkahelyek közel fele rájuk vár. A kielégítetlen kereslet ötöde irányul szellemi foglalkozásokra, ezen belül is döntően felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókból jelentkezik tartós hiány nemzetgazdasági összesítésben. Meglepő eredmény, hogy látszólag a könnyen betölthető munkahelyekre sem sikerült magyar munkavállalót találni, a cégek 30 százalékban szakképzetlen fizikai munkakörökben jeleztek munkaerő-hiányt. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy sokan nem hajlandóak ilyen munkát elvállalni, hiába regisztrált álláskeresők – mondta el a FigyelőNet kérdésére Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
Ideális esetben: turbulens növekedés
A tartósan betöltetlen munkahelyek száma 30 ezerre becsülhető a kutatás alapján. Ha a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állna, a 2006-ra jelzett 40-50 ezer fős foglalkoztatás-bővülés ideális esetben akár 70-80 ezret is elérhetné.
A legnagyobb mértékű munkaerőhiánnyal küzdő építőiparban például akár 4 százalékkal is bővülhetne a foglalkoztatás, ha találnának alkalmas magyar munkavállalókat a cégek. Az élelmiszeripar szintén jelentős munkaerő-felszívó lehetne: a tartósan betöltetlen munkahelyek száma a foglalkoztatottak 2,3 százalékát teszi ki.
Pályakezdők esélyei
2006 első felében a cégek 20 százaléka, második felében 15 százaléka kíván pályakezdőt felvenni. Frissen végzetteket elsősorban a nagyvállalatok keresnek: a 250 főnél többet foglalkoztató szervezetek 40 százaléka tervezi fiatal munkavállaló alkalmazását idén. A tervezett pályakezdő felvételek 50 százaléka szakképzett fizikai, 30 százaléka szakképzetlen fizikai munkavállalókra vonatkozik. A középfokú végzettséggel rendelkező fiataloknak lesz a legnehezebb a dolguk idén a munkaerőpiacon, mivel a a szellemi munkakörökben a diplomások iránti igény a jelentősebb, mintegy 15 százalékos aránnyal. Középfokú végzettségű szellemi munkaerőre a felvenni kívánt pályakezdők között mindössze 5 százalékos kereslet mutatkozik.
